Normál kép: 381_476_pix_Oldal_10_Kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 381_476_pix_Oldal_10_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Petőfi utolsó arczképe. - Orlay Soma 1849-ki festménye után.

Ismertető szöveg: Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Több mint ezer verset írt, rövid élete alatt. (Forrás: Wikipédia)



Tudomásunkra volt azonban, hogy van még Petőfinek egy kiadatlan arczképe, mely azért is kiváló érdekkel bir, mivel utolsó arczképe a költőnek, mely természet után készült, s az egyetlen, termeszét után készült kép, mely öt egész alakjában tünteti föl. Azt is tudtuk, hogy e még kiadatlan arczképét a költő rokona és ifjúkori barátja, Orlay Petrics Soma, csak az imént elhunyt festőnk, festette 1849-ben, jul. elején közvetlen azelőtt, hogy Petőfi, Bem hadtestéhez csatlakozandó, Erdélybe indult s néhány napig Orlayéknál Mező-Berényben időzött. Már csak napok választották és akkor még nem is sejtett sírjától. . .
Megkerestük a művészt, engedné át képét lemásoltatás végett a "Vasárnapi Újság"-nak. A kép nem volt nála, ö ugyanis e képet Petőfi özvegyének ajándékozta volt, ennek halála után a kép előbb Petőfi fia Zoltán, majd Petőfi öcscse István birtokába jutott s nála volt Csákón. Orlay a legnagyobb készséggel megigérte, hogy a képnek ide kölcsönzése s Budapestre hozatala iránt intézkedik. Nem is telt bele sok idő a már akkor gyöngélkedő művész maga hozatta föl szerkesztőségünkbe képét, melynek rajzát ez alkalommal olvasóinknak bemutatjuk.
A kép eredetije 28 ctm. széles és 36 ctm. magas olajfestmény. Ugy tünteti föl Petőfit, a mint magyaros modorú esztergályozott támlájú karosszéken ülve, hosszú szárú csibukos török pipáját a földre eresztve, kissé féloldalt tartott fejjel a távolba néz, mialatt balkeze egy térdére tett könyvön nyugszik. Reggeli pongyolában van. Tiszti egyenruháját levetette s az ott fekszik mellette a pamlag szélén, leborítva zöldasztalka áll, tetején és alsó polczán könyvekkel, füzetekkel és hírlapokkal, mig az asztal fölött egyike látható az alföldi róna ama tájképeinek, melyekért a költő annyira rajongott. Orlay emlité, hogy a költő szeszélye volt magát ily helyzetben és öltözetben vétetni le. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. junius 27.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page