Képaláírás: Woronieczky herczeg síremléke a Kerepesi-úti temetőben.

Ismertető szöveg: A sugár obeliszk-alaku síremlék csiszolt mauthhauseni gránitból készült s a koczkával és lépcsőkkel együtt, melyen az obeliszk áll, közel három öl magas. A tágas tért, melyen az emlék áll, vastag vasláncz-kerités veszi körül, mely a Schlick-gyárban készült.
A síremlék homlokzatán a következő fölirat olvasható :
HEBCZEG
WORONIECKIKORYBUT MIECISLAW
1848/49-BEN A LENGYEL LOVAS LÉGIÓ
HÖS EZREDESE
SZÜLETETT 1825 MÁRCZIUS 7-IKÉN
8KUROVÁN, GALÍCIÁBAN
ELHUNYT 1849 OKT. 20-ÁN
PESTEN.
Ugyanez olvasható a koczka jobb felőli oldalán lengyel nyelven.
A hátsó lapon a következő fölirat áll:
AZ 1848/49-IK ÉVI SZABADSÁGHARCZ
LENGYEL VÉRTANÚJÁNAK
HÁLÁJA ÉS KEGYELETE EMLÉKÉÜL
EMELTE
A MAGYAR IFJÚSÁG 1877-BEN.
Ugyanez áll a harmadik koczkalapon (balra) lengyelül.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. október 31.)

Herceg Mieczysław Woroniecki (Skurowa, 1825. március 7. - Pest, 1849. október 20.) lengyel főnemes, katona, a magyarok oldalán harcolt 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, s az ő nevéhez kötődik az első honvéd vadászalakulat felállítása. Ifjúkorában az osztrák hadsereg különböző ezredeinél szolgált, majd 1848. nyarán csatlakozott az akkor a lázadó szerbek ellen harcoló magyar hadsereghez. Részt vett perlaszi ütközetben, ahol oroszlánrésze volt a szabadságharc első jelentős magyar győzelmének kivívásában. Az ütközet után Erdélyben szolgált, majd 1849. augusztus 3-án az Újszegednél vívott összecsapást követően vitézségéért a katonai érdemjel III. osztályával tüntették ki. A szőregi csata idején egy magányos felderítőúton osztrák fogságba kerül. A szabadságharcot követő megtorlások idején az osztrák hadbíróság halálra ítélte, és 1849. október 20-án Pesten kivégezték. Emlékére évtizedekkel később a volt Mezőgazdasági Minisztérium épületének falán emléktáblát avattak. (Forrás: Wikipédia)