Ismertető szöveg: 1954. TUDÓSOK
Mélyny. XII és XIII - Vj. 12:12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 8 f
Á 1954. dec. 5-1955. dec. 31
PM 549 096 fog 3 500
1458 1398 8 f Apáczai Csere János (1625 1659) 20.- 10.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Apáczai Csere János magyar teológiai, filozófiai és pedagógiai író. A magyar művelődés, nevelésügy, a magyar nyelvű tudományos szakirodalom úttörője. Iskoláit Apácán, Kolozsváron, Gyulafehérváron, majd hollandiai egyetemeken végezte. 1651-ben az újonnan alapított hardervijki egyetem első teológiai doktora lett. 1653-ban tért haza és a gyulafehérvári kollégium tanára volt. Eszméi és iskolai reformtervei miatt szembekerült az ortodox kálvinizmus nagy tekintélyű képviselőjével, Basire Izsák anglikán lelkésszel (1607-+1676), ezért 1656-ban távozni kényszerült Gyulafehérvárról. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (lásd IV. 18.) pártfogásával Kolozsvárra került a református kollégiumba, annak vezetőjeként. Itt már akadálytalanul taníthatta a Németalföldön megismert új tudományos eredményeket. Az egyoldalú latin nyelvi képzés helyett szorgalmazta a magyar nyelvű természettudományos képzést, és felvázolta az egységes nemzeti iskolarendszer körvonalát. Munkásságára Descartes francia filozófus (lásd III.31.) filozófiája volt döntő hatással. Fő műve a Magyar Enciklopédia, mely Utrechtben jelent meg 1655-ben, mely az első magyar nyelvű tudománytár, amelynek legfőbb pedagógiai érdeme az ismeretek átfogó rendszerezése. Egyben ez volt az első kísérlet a különböző tudományágak magyar nyelvű terminológiájának megteremtésére. Gyulafehérvári székfoglaló A bölcsesség elsajátításáról című előadásában 1653-ban a korszerű műveltség tartalmának kifejtése után a gyulafehérvári kollégium korszerűsítésének részletes tervezetét terjesztette elő. A kolozsvári székfoglaló Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról című előadása egy korszerű erdélyi iskolaszervezet körvonalait vázolta fel, amelyet a külföldi akadémiákkal versenyképes erdélyi egyetem terve tetőz be. 1654-ben jelent meg a gyulafehérvári nyomdában a gyermek I. Rákóczi Ferencnek (1645-+1676) ajánlott magyar nyelvű könyvecskéje a Magyar Logikátska, függelékében a Tanács. Az előbbi tankönyv, az utóbbi tanulásra serkentő dialógus. 1658-ban az erdélyi egyetem részletesen kidolgozott tervezetét nyújtotta át Barcsai Ákos fejedelemnek (ur.1658- 1661) A magyar nemzetben immár el végtére egy académia felállításának módja és formája címmel. (Larousse 1991.lk. 133 o., MNL.2k.188 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)