Ismertető szöveg: 1963. NAGY IDŐK - NAGY ESEMÉNYEK
Mélyny. 11 F. fog.
T.: Nagy Zoltán (2006, 2011, 2015-18), Légrády Sándor (többi érték)
Névérték: 40 f
PM 1 600 000 fog. 4 400
2009 1964 40 f Entz Ferenc (1807-1877)
Á 1963. szept. 3.-1965. dec. 31. 25,- 15,- 800,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Entz Ferenc magyar orvos, pomológus, ampelológus. (pomológia=gyümölcsfajta rendszertan, apelológia=szőlészet-tan) Orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, 1831-ben kapott diplomát. A Batthyány-család enyingi gazdaságában orvosként dolgozott, majd Mezőkomáromban telepedett le 1832-ben. Orvosi gyakorlatot folytatott, s közben mintaszőlészetet és gyümölcsöst hozott létre. Alapított egy faiskolát is. Az 1848-as szabadságharc idején honvédfőorvos volt. A szabadságharc után Pesten telepített kertészetet. A Rottenbiller utcai telepen 1853-ban kertészeti magániskolát nyitott, és a kertészet tanítását természettudományi alapon indította meg. A Kertészeti füzetek című munkája korának alapvető kertészeti kézikönyve volt. Később az 1860-ban alapított Budai Vincellér-és Kertészképezdének első igazgatója volt 16 éven át. Tapasztalatait szaklapokban adta közre. A gyümölcsfajták neveinek azonosítása, kiválogatása fűződik nevéhez. Elsőként ismertette a magyar almafajták közül a Magyar rozmaringot, a Szercsikát, a Sikulait és a Téli piros pogácsát. A körték közül a Császár-, Kármán- és Vilmoskörtét, a szilvák közül a Besztercei és a Züld rongló szilvafajtákat. Önállóan megjelent munkáin kívül számos ismeretterjesztő dolgozatot írt természettudományi szakfolyóiratokban, napilapokban. (Révai Nl.6k.519 o., Új Magy.L. 1960.2k.203 o., MNL.7k.339 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)