Ismertető szöveg: 1967. VIRÁG (VIII.) - KITAIBEL PÁL VIRÁGAI
Kitaibel Pál (1757-1817) halálának 150. évfordulójára.
Mélyny. 11 1/2 : 12 F. fog.
T.: Cziglényi Ádám
Névérték: 20 f
Á 1967. febr. 7.-1968. dec. 31.
PM 613 852 fog. 5 488
2354 2307 20 f Kitaibel mályva, Kitaibel Pál 10,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Kitaibel Pál magyar természettudós. Iskoláit Sopronban és Győrben végezte. Eredetileg papnak készült, de 1780-ban a budai egyetem jogi fakultására iratkozott be, majd átlépett az orvosiba. 1785-ben kapott orvosi diplomát. Mint jövendő egyetemi tanárt, a kormány a hazai ásványvizek tanulmányozásával bízta meg. 1802-től egyetemi tanár, 1807-től az egyetem botanikus kertjének igazgatója lett. 1792-1816 között beutazta Erdély kivételével Magyarországot és a hazai flóra összegyűjtésével foglalkozott. A felhalmozott anyagot a vezetése alatt álló botanikuskertben helyezte el. Rendezte és kiegészítette a Franz Mygind (1710-1789) hagyatékából az egyetemnek adományozott, több ezer fajt tartalmazó növénygyűjteményt. A hazai flóra feltárása és a növénygyűjtés mellett zoológiai, geológiai, meteorológiai megfigyeléseket, mezőgazdasági, néprajzi tanulmányokat is végzett. Kb. 200 növényfajt fedezett fel, többségüket gróf Waldstein Ferenc Ádámmal (1759-1823) együtt, melyet egy három kötetes szakkönyvben tettek közzé. Az ikonográfiában a 280 rézmetszet mellett Magyarország, majd Horvátország természetrajzi jellemzése és a bemutatott növényfajok részletes leírása olvasható. A balneológia egyik úttörője, utazásai során kb.150 ásványvizet elemzett. Hagyatékát egyetemi utódja Schuster János (1777-1839) rendezte sajtó alá. 1789-ben felfedezte a tellúrt a börzsönyi ezüstércben. Tanulmányt írt az 1810. évi móri földrengésről, amely a világ első izoszeizta térképét tartalmazza. Halála után növénygyűjteményét és kéziratait József nádor (1776-1847) vásárolta meg és ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak. Kb. 15.000 lapnyi herbáriumát Jávorka Sándor botanikus (1883-1961) dolgozta fel 1926-45 között. Útinaplóinak és növénytani adatainak nagy részét Kanitz Ágoston botanikus (1843-1896) tette közzé. Európai hírű magyar természettudósként nevét a Kitaibelia című botanikai-természetvédelmi folyóirat őrzi. (Révai NI.lik. 711 o., Larousse 1992.2k.463 O., MNL.Hk 99 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)