Képaláírás: Blanqui Lajos Ágost

Ismertető szöveg: "Blanqui a múlt év utolsó napján hunyt el Parisban. Testvéröcscse volt Blanqui Adolf Jeromosnak, a nagyhírű nemzetgazdasági írónak. Már szülőhelyén Nizzában bele vegyült a titkos szövetkezetekbe s még igen ifjan szívta magába a kommunisztikus eszméket, melyeket nagy tűzzel hirdetett a júliusi kormány alatt kiadott irataiban. 1830-tól kezdve a börtön és a barrikád között oszlott meg élete. Részese volt a tizenkilenczek tiltott társaságának. Az 1839. máj. 1 2-ki fölkelés után, melynek Barbes-vel és Martin Bernarddal ő volt a vezére, félévig lappangott, de elfogták s halálra ítélték. Első izben, de nem utoljára. A király megkegyelmezett életének s élethosszig tartó fogságra változtatta az ítéletet. A Mont-St.-Michelben, majd Toursban raboskodott, mindaddig, mig az 1848-ki februári forradalom vissza nem adta szabadságát." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 3. sz. január 16.)

Belépett az egyik legradikálisabb köztársaságpárti szervezetbe, a Nép Barátainak Társaságába (Société des amis du peuple). Kiváló szónokként hamarosan népszerű tagja lett a társaságnak, és amikor az állam pert indított a szervezet vezetői ellen, őt is elítélték egy évre. Szabadulása után újra a hatalom megdöntésén fáradozó társaságok soraiban találta magát. A forradalmi megmozdulásokban részt vevő Blanquit 1840. május 31-én halálra ítélték, majd kegyelmet kapott, és 1848-ig kilenc évet raboskodott nagyon nehéz körülmények között. Az 1848-as forradalmi megmozdulásokban is részt vett - bár nem volt teljesen meggyőződve arról, hogy a helyes úton járnak, de a lelkében összetört és kimerült forradalmár szerepvállalásáért újabb tíz év börtönt kapott. (Forrás: Wikipédia)