Képaláírás: Közép- Ázsiából - Átmenet a Szanzsu-szoroson

Ismertető szöveg: "Az öszvér, mint tudjuk, a legkeskenyebb ösvényeken is biztosan halad át, léptei nem inognak a legszéditőbb meredekek szélen sem, a neki kiválóan tulajdonát képező egykedvűséggel megy hegynek fel, vagy hegyről le. De ezeken a tájakon elveszti biztonságát. A jégpályán nem tud előre menni, s egy egy csuszamlós helyhez érve menthetetlenül bukik a mélységbe alá. Csak addig biztos, meddig szikla a talaj, melyen körmeivel kapaszkodik jégre érve elveszti egyensúlyát, s vagy nem vehető reá, hogy tovább menjen, vagy a legelső gyanús helynél alázuhan. A kirgizek, kik e tájakat lakják, pokróczokat szoktak az öszvérek elé teríteni és ugy vezetik azokat át a síkos helyeken, mégis az egész Szanzsu-átmenet hosszában találhatni ezen állatoknak csontvázait, sokkal sűrűbben, mint a Szaharán a tevékét. Sok aláhull és összezúzza magát, sok ott marad egy-egy biztosabb helyen, s megveszi a hideg." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 8. sz. február 20.)