Normál kép: 273_372_pix_Oldal_21_Kep_0001.jpg   Méret: 770x962 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 273_372_pix_Oldal_21_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 812x1014 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Gorove István

Ismertető szöveg: "1865-ben újra fölvette a kormány és a nemzet az imént meghiúsult kiegyezés fonalát. Gorove, ismét előbbi kerületének képviselője, s a Deákpárt törzskarának egyik tekintélyes tagja lön. S midőn a kiegyezési tárgyalások, melyeknek különösen közgazdasági részében neki is érdemleges szó és szerep jutott, az alkotmány helyreállítására vezettek: Gorove az Andrássy-miniszteriumban a földmivelés-, iparés kereskedelemügy tárczáját vállalta el, melyet később, a Lónyai-miniszteriumban a közmunka-és közlekedésügyivel cserélt föl. Mint miniszter, nem anyagi előnyökért s nem is ambiczióból. hanem kötelességérzetböl szolgálta hazáját. Nőtlen és gazdag ember levén, nagy műveltségénél s az irodalom, tudomány és művészet iránti szeretetének fogva szellemi elfoglaltság hijjával sem levén, semmikép sem szorult arra, hogy a bársonyszék birtoka után törje magát. A nyilványos szereplésen sem kapott. Csak ha szükséges volt, szólalt föl az országgyűlés nyilvános tárgyalásaiban. Szónokias előadása a forradalom előtti pompázó szónoklatokra emlékeztetett, de kerülte a frázisok ürességét." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 22. sz. május 29.)



Mikor a politikai köröket az ismeretes szólásszabadsági ügy tartotta izgalomban, ő a szólásszabadság mellett lelkesen harcolván, egyik tanárával összeütközésbe keveredett és elhagyta az egyetemet. Az 1839-40. évet a pozsonyi országgyűlésen töltötte, ahol az országgyűlési ifjúság vezéregyéniségei közé tartozott. Már ekkor foglalkozott az irodalommal és Magyarországon először ő mondotta ki a nagyobb közlekedési eszközöknek az állam részéről nyújtandó jövedelembiztosítása (garancia) nagy jelentőségű eszméjét. Első nagyobb útját barátja, Tóth Lőrinc társaságában 1842-43-ban tette Európa nyugati országaiban és alaposan tanulmányozta a művelt külföld politikai és államgazdasági viszonyait. Útja során számos érdekes ismeretséget kötött, többek közt Bowringgal, aki hazánk és irodalmunk iránt rokonszenvét késő öregségeig megtartotta O'Connellel, a nagy ír agitátorral, Listtel a hires államgazdával, Mittermayerral, a nagy jogtudóssal, Aragóval, Thierssel, Victor Hugoval, az akkori Franciaország három legelső kitűnőségével a tudomány, a politika és a költészet terén. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page