Képaláírás: Gyertyánffy István

Ismertető szöveg: "A tanítás mellett gondot viselt a maga családjára is. Nem azt a családot értem, melyet a vérségi kötelékek kapcsoltak hozzá s melyért ifjúsága éveit s keresményét áldozta, hanem azt a tágabb családot, melyet hivatása csoportosított körülötte. Ennek a családnak a tagjai nagyon elzüllött állapotban voltak akkor, mikor ő ide jött. Összevissza a főváros olcsó helyein laktak a szegény jelöltek mindenfelé, a mesteremberek műhelyében, egészségtelen pinczelakásokban, veszélyes szomszédságok közelében, stb. De hát ennek igy kellett lenni, mert ép akkor egy sokat tanulmányozott s kitűnő férfiú népszerűtlenné tette az internátus (bennlakás) intézményét s annak az országgyűlés is ellene nyilatkozott. Az igazság azonban nem függ a többség nézetétől. Gyertyánffy összeszedte s együttlakásra birta a növendékeket." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 24. sz. június 12.)

Gyertyánffy István (Tibód 1834. december 25. - Budapest, 1930. augusztus 2.) magyar pedagógus, tanügyi író.
Svájcban és Németországban tanulmányozta a tanítóképzőket és a népiskolákat. Székelyudvarhelyen volt tanár, majd tanítóképző intézeti igazgató. 1873-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter megbízásából a budai népiskolai tanítóképzőben létrehozta a Paedagogiumot. 1898-ig állt az intézet élén, 1899-ben vonult nyugalomba. 1874-1895 között a Néptanítók Lapját szerkesztette, 1878-tól 1898-ig az Országos Közoktatási Tanács (OKT) tagja volt. Eötvösi fogantatású pedagógiai elveket hirdetett, mely szerint az emberi és állampolgári szabadság biztosítása a széles körű népoktatáson és művelődési egyenlőségen alapul. (Forrás: Wikipédia)