Képaláírás: Lakodalmi menet a karavájjal Galiczia Tarnopoli járásában

Ismertető szöveg: "Az öltözékekről kevés a mondani való, ez már átmeneti érdekesb ennél a társaság. A násznagy két kakast vagy kappant tart a kezében, fontos tisztét a rákötött törülköző jelöli. A másod násznagy törülközőn viszi a lakodalmi kalácsot (karaváj). A zenekar egy mindenesből és egy bőgősből áll. Hátul láthatók a vőfély, másod vőfély és más-más lakodalmi egyének. A vőlegényért mennek és házához tisztelettudóan meztelen fővel várják őt, hogy igy aztán elmehessenek az asszonysághoz, mert a vőlegényt uraságnak s a menyasszonyt asszonyságnak nevezik." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 33. sz. augusztus 14.)

A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Duhnovics eperjesi ruszin görög katolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a Kárpátok vidékén élő görög katolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg uralom alatt álló Galícia kisorosz és kozák lakosságának ukrán néppé válásával egy időben. (Forrás: Wikipédia)