Képaláírás: Molnár Aladár

Ismertető szöveg: "Oh, az ő élete munkája korántsem volt befejezve még. Az egyház- s iskolai politika számos kérdése megoldatlan még s neki mindenikhez mély előtanulmányai, megállapított nézetei voltak s határozott meggyőződéssel járulhatott azok vitatásához. Emlékezzünk a zsidó rabbiszeminárium ellen az orthodox párt által benyújtott kérelmek tárgyalásakor mondott nagy beszédére, mely a kérdést a kultúra oly magas szempontjából, oly mély alapossággal és széles tárgyismerettel fejtegette emlékezzünk a vallás- és tanulmányi alapok jogi természetét illető felszólalásaira emlékeznünk átalában, a törvényhozás teremében B az egyháziskolai téren minden fellépésére: s éreznünk kell, mit vesztettünk abban, hogy e férfiú, ki alig 40 éves koráig ennyit tett, nincs többé soraink közt, s elszakittatott a még reánk váró munkától. Molnár Aladár tevékenységének s nagy hatásának egyik titka személyiségében rejlett." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 34. sz. augusztus 21.)

Mint miniszteri hivatalnok tevékeny részt vett az Eötvös József báró által felállított tanítóképzők létesítésében és általában mind azon reform-munkálatokban, melyek báró Eötvöstől származtak. 1870-ben kezdeményezte a balatonfüredi szeretetházat, s ez évben beutazta Svájcot és Bajorországot. Már ebben az útjában figyelmet fordított a földműves- és más gazdasági iskolák szervezetére és 1871-ben csupán e célból ismét egy utat tett külföldre. Reformtörekvései közt nem utolsó helyen állott a népiskolai tanítók nyugdíjazási ügye, melynek érdekében úgy az irodalomban, mint később, mikor 1872-ben a minisztériumtól megválva a nagyvázsonyi kerület képviselője lett, a parlamentben tudománya- és ékesszólásával mindent elkövetett. Munkásságának nevezetes részét vette igénybe az egyleti élet is. 1874-ben őt választották meg a magyar néptanítók III. egyetemes gyűlésük elnökévé. 1881-ben mellbetegsége mind nagyobb erőt vett rajta, ami ellen aztán hiába keresett orvosszert Gleichenberg égalja alatt, ahol 1881. augusztus 18-án reggel a halál elragadta. Örök nyugalomra helyezték 1884. augusztus 21-én délután Balatonfüreden a református egyház szertartása szerint. A Magyar Tudományos Akadémiában Tanárky Gedeon tartott fölötte emlékbeszédet 1884-ben. (Forrás: Wikipédia)