Ismertető szöveg: "Jellemző a gőzkocsi összekötési módja a hozzá csatolt szerkocsival (tenderrel), mely a kocsival annyiban egésznek mondható, a mennyiben kerekei ugyanúgy, mint a gőzkocsi hátsó kerekei, közvetve a gép által hajtatnak, tehát hajtókerekül szolgálnak, miáltal a szerkocsi keréktengelyére támaszkodó súly szintén a kerekek és a földszin adhacsiójára fordittatik, s a hajtóerő jelentékenyen növekszik. A kocsi és a tengely közti könyökkapcsok lehetővé teszik a kettő elhajlását nemcsak görbületeknél, de oly helyeken is, a hol a kettőnek magassága az ut lejtős, dombos volta miatt nem egyenlő. Ama mód, melyen a hajtóerő a tender hátsó részéről a hozzá kapcsolt kocsikra rugónyomás utján átszármazik, a meginduláskor beálló lökéseket is enyhíti, a mi kivált hosszú és igen megterhelt vonatoknál nagy előny. Minden egypár hajtókerék 8000 kilogrammnyi maximális nyomást gyakorol a talajra, mialatt a két első kerék az általuk vitt tengely terhével csak 3000 kilogramm nyomást tesznek. A kerekek széles talpa tehát ép oly jó szolgálatot tesz az útnak, mint az egyengető és tömörítő hengerek, melyeket az utcsinálásnál használunk." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 37. sz. szeptember 11.)