Normál kép: 659_754_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg | Méret: 770x925 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 659_754_pix_Oldal_05_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1048x1259 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Liszt Ferencz. Ismertető szöveg: "Látogatása esemény volt a hazában. Pozsonyból, hol országgyűlés ülésezett és Pestről tisztelgő küldöttség ment elébe. Karácsony estéjén érkezett Budapestre, s 1840. január 4-én tartá itt első hangversenyét a nemzeti színházban annak alapja javára. A nemzeti színházban soha nem volt még olyan ováczió, mint ez alkalommal. Többi hangversenyei jövedelmét is mind nemzeti czélokra áldozá s a nemzeti zenede javára tett nagy alapítványa ez időből való. Ekkor kezdett a hálás közönség márványszobrára gyűjteni, mi ellen a művész tiltakozni sietett s a begyült összeget művészeti czélokra kérte fordíttatni. Egész sorát rendezték ekkor az ünnepélyeknek tiszteletére s itt tartózkodása egész lánczolata volt a szeretet és hódolat nyilvánulásainak." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 43. sz. október 23.) Felvételét a párizsi Conservatoire-ba Cherubini, az intézmény vezetője gátolta meg, így Bécsben maradt, ahol zeneelméletet és ellenpontot tanult magánúton, közben hangversenykörútra indult. Londoni bemutatkozását számos újabb meghívás követte Franciaországba, Svájcba, majd ismét Angliába. Műsorán többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, parafrázisok szerepeltek. 1827-ben egy időre a francia fővárosban telepedett le, ahol tehetségének köszönhetően a társasági élet ünnepelt hőse lett. Itt ismerkedett meg Chopinnel, akitől eltanulta a zongorajáték árnyalatait, valamint Berliozzal, akitől a zenekari nyelvet és a programzene új vívmányait sajátította el. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentum: Liszt Ferencz |