Képaláírás: Lukács Móricz

Ismertető szöveg: "Fejezzük be e töredékes visszaemlékezéseket Lukács egyéniségének rövid rajzával. Kevés volt szeretetreméltóbb nála. Finom miveltsége nemcsak az ész, hanem az érzések és kedély ritka műveltségében állott. A világ irodalmait, s különösen a modern irodalmakat alaposan és terjedelmesen ismerve, sőt egészen fölvéve szellemébe, ritka ismeretkincsekkel birt de szive jósága, modorának kedves nyájassága fölülmulta esze pallérozottságát. Kevés kellemesebb társalgót ismertünk, férfi és nő társaságban egyaránt kellemeset. Mindenkivel arról tudott beszélni, a mi annak legkedvesebb s a miben az legjártasabb vagy legérdekeltebb volt s tudta maga vezetni a társalgást a nélkül, hogy azt vezetni láttassék, a mi igénytelenségének s minden föltünési vagy uralmi s elsőségi vágytól ment természetének volt jele. Nem levén mondja Sz. K. gyászbeszéde soha más ambicziója, mint szolgálni a haza s emberiség érdekeinek, s önmagát minél inkább művelni és nemesíteni szellemileg, hogy hatása által másokat is művelhessen és nemesíthessen: Lukács Móricz élete egész pályáján soha sem jött összeütközésbe sem emberekkel, sem érdekekkel s mint benső élete önmagában, ugy a külső is a világgal merő tiszta összhang volt." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 46. sz. november 12.)

Költeményei, műfordításai, értekezései, cikkei a következő folyóiratokban, hírlapokban és évkönyvekben jelentek meg: Koszorú (1829-1830. költ. a görög antológiából fordítva néhány szép darabot) a pesti Spiegel (1831. 7., 8. sz. költ. Auszug aus meinem poetischen Tagebuch) utóbb megkedvelvén és különösebb tanulmánya tárgyául választván az angol irodalmat, jelesen Byron költeményeit, ezek közül többeket magyarra fordított a Társalkodóban (1834. A sötétség, Tasso keserve, Az álom, 1835. Byron Farewellje és töredék Bulwer Rajnai vándoraiból, 1836. töredék mutatványok Byron Childe Haroldjából, 1839. értekezés) Aurora zsebkönyv (1835. Byron, Tengeri rablók éneke, 1836. költ. angolból, 1837. Egy eb sirjára és Egy koponyából készült billikomra Byron után, Tudós Bulwer után) Athenaeum (1839. Kain. Byron drámai költ., 1843. A socialismusról és polemia) Budapesti Szemle (1840. I. Állati magnetismus és álomjárás, II. Büntetőjogi theoriák) (Forrás: Wikipédia)