Képaláírás: Gogoly Vasziljevics Miklós

Ismertető szöveg: "Csak két emberöltő választa el a dnyepri kozákok hires szereplésétől. Nagyatyjában élő krónikájára talált a lefolyt mozgalmas eseményeknek, tudta is az egyes kozák hősök viselt dolgait, akár a miatyánkot. De a szülői ház nem csupán a múlt iránti szeretetet ébreszté föl kebelében, atyja a korral haladó, képzett férfiú lévén, fiába is becsepeg tété a haladás szükségének érzetét. Nyezsinben végezte az iskolákat, ugyanazon városban, mely neki most ez év szeptember 10-én szobrot emelt. Mint tanuló nem árult el nagy hajlamot a tudományok iránt, a vizsgákon inkább csak átcsúszott de azért kedveltje maradt pajtásainak, a kik közt jóizü adomáival, nevettető élczeival és kedélyes előadásával mindenkor derültséget okozott. De nemcsak e miatt kedvelték társai az ifjúsági színház igazgatója, rendezője, dramaturgja, stb. mind ő belőle telt ki, és bár nem látott vala máskor színdarabokat előadni, mint a szülői háznál, föladatát mégis sikerrel oldotta meg. Valamint az atyai háznál, ugy a liczeumban is jobbadán kisorosz darabok voltak a repertoiron." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 49. sz. december 4.)

"Első novellagyűjteménye, az Esték egy gyikanykai tanyán szintén a romantika jegyében, de reális talajon, az ukrán népéletben és folklórban fogant. A falusi méhész által esténként előadott, hol idilli, hol fantasztikus, néha egyenesen hátborzongató történetek jóízű anekdotázással, mulatságos históriákkal keverednek. Különös és naiv, az irodalomban korábban ismeretlen világ tárul fel az olvasó előtt, melyben egyszerre van jelen a valóságos és a fantasztikum. A mesék seprűnyélen lovagló boszorkánya vagy az ördög hátán Pétervárra repülő Vakula kovács (Karácsony éjszakája) jól megfér egymás mellett az ukrán falu nagyon is reális alakjaival és zsánerképeivel. Töretlen mesélőkedv jellemzi ezeket a novellákat, ahol a népélet színes, érzékletes leírásai váltakoznak a köznapias beszéd fordulataival, vagy a legharsányabb humor az író patetikusan szárnyaló gondolataival. Valóságábrázolás tekintetében a Mirgorod című kötet négy kisregénye átmenetnek tekinthető az író művészi fejlődésében. A helyszín továbbra is az ukrajnai vidék. Két kisregényben Gogol nevetve, de megértő nosztalgiával tekint vissza a régimódi földesurak világára, ahonnan származott, és amelyet végleg maga mögött hagyott. A Vij című elbeszélés filozófus alakjában pedig, akit ismeretlen, végzetes erő pusztít el, már felsejlik az író személyes életének tragédiája. Ez az írásmű Szerb Antal szerint a világirodalom egyik leghatásosabb kísértetnovellája" (Forrás: Wikipédia)