Normál kép: 181_284_pix_Oldal_16_Kep_0001.jpg | Méret: 770x599 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 181_284_pix_Oldal_16_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 894x696 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Katona József szülőháza Kecskeméten. Ismertető szöveg: Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte. Az utolsó filozófiai évet (1809-1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig. 1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben "delectans actor"-ként a pesti együtteshez szerződött. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a ®i¶ka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska c., 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. (Forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Katona József : (1792-1830.) Pollák Zsigmond: Katona József |