Képaláírás: Szent Márton, a gyermekek keresztes menete és Szent Erzsébet. - Janssen Péter falfestménye az erfurti tanácsházban.

Ismertető szöveg: A város közepén, szabad téren emelkedik a középkori gót-izlésü tekintélyes városház, mely különösen hatalmas középkori benyomást tesz a szemlélőre s közelebbről stílszerűen megujittatott és restauráltatott. E közép épületrész felső emeletének - mely hat hatalmas ivezetü gót ablakkal néz az előtte nyiló térre - pereméről komolyan tekintenek alá a közép-s újkori császárok szobrai az ablakok pedig világos fényt vetnek befelé, a diszterem kilencz nagy falfestményére, melyekben Janssen Péter (Düsseldorfból), bensőleg összefüggő képsorozatban egy nemzeti eposzt festett a falakra, az egykor oly virágzó város múltjából, összefüggésben az egész Németország sorsával.
Balról a toursi szent Márton lovagok az országúton, a kegyes levente, a ki kardjával vágja ketté saját köpenyét, hogy egyik felével az útszélen fetrengő koldus mezítelenségét takarja el. A későbbi toursi püspök (ki a IV. század végén élt s 401-ben halt meg) nagy tiszteletnek örvendett Erfurtban, hol két templomot is szenteltek neki s egy zárda ma is nevét viseli. De még nála is nagyobb tiszteletben s szeretetben állt női társalakja, a szegények, éhezők és betegek védangyala, a thüringi tartomány védszentje, a magyar királylány, szent Erzsébet. A kép másik, jobbfelőli oldalán látjuk őt tejfehér lován ülve, testhez simuló égszínkék ruhában (melyről egy szép legenda szól, hogy angyalok az ég kékjéből vágva, hozták neki, mikor saját palástját, egy ünnepélyre menőben, egy meztelen koldusasszonynak adta) a kék ruha fölött bíborvörös bársonygallér, megfelelő a ruha szintolyan ujjainak, födözi a szűz kebelt és nyakat.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1883. május 13.)