Képaláírás: Petőfi összes költeményeinek uj diszkiadásából: Talpra magyar, hí a haza! - Zichy Mihály rajza.

Ismertető szöveg: A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely - Illyés Gyula szerint - magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.
Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset.
A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.
A Nemzeti dal műfaját tekintve induló, kardal. A szöveg dialógusként jeleníti meg a költőt és a mondataira felelő tömeget az újra és újra visszatérő refrénnel. A párbeszéd jellege annyiban módosul, hogy a megszólító és megszólított nevében egyaránt többes szám első személyű igealakokat használ.
A mű tematikailag alapvető ellentéteken épül. A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot (ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak) állítja szembe az akkori jelen szégyenteljes rabságával (Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak). Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása. (Forrás: Wikipédia)