Képaláírás: Latin neve: Epipactis helleborine. 20-80 cm magas évelő. A levelei széles-tojásdadok vagy lándzsásak, az ereken gyéren szőrősek, a hajtáson spirális állásúak. A murvalevelei hosszúkás-lándzsásak, jóval hosszabbak a virágnál. Virágzat többé- kevésbé egyoldalú, a lazától egészen a sűrű tömött füzérig változhat. Virágainak színe a halvány zöldessárgától a zöldön át, az ibolyáig változhat. VÉDETT orchideafélénk.

Ismertető szöveg: A nőszőfű (Epipactis) mintegy 70, földi életmódú orchideafajt magába foglaló növénynemzetség. Amerika, Ázsia és Európa mérsékelt és szubtrópusi éghajlatú területein fordul elő. Erdei tisztásokon az aljnövényzetben találhatók, meszes talajon, vagy tenger közeli nedves dűnéken. Az egyetlen Amerikában őshonos faj az Epipactis gigantea. Sok újabban leírt európai faja létezik, melyek példányait korábban a széleslevelű nőszőfű (E. helleborine) gyűjtőfajba sorolták. (Forrás: Wikipédia)