Képaláírás: XIV. A Berényi Kakas-család czímere 1431.

Ismertető szöveg: Berényi Kakas János 1431. március 12-én Nürnbergben Zsigmondtól kapott címert apjával Lászlóval, testvéreivel Istvánnal és Balázzsal.
A czímeres levél teljes általánosságban emlékezik meg a Berényi grófok czímerszerző ősének érdemeiről. Ez az ős: Berényi Kakas János, ki Rozgonyi István és György pozsonyi, nyitrai és komáromi főispánoknak volt bizalmas belső embere. Vele együtt két testvére István a budai káptalan kanonokja és Balázs, valamint atyjuk Kakas László is részesei a czímeradománynak. Mindezek már az adomány korában régi nemesi állapotban voltak. A Berényi grófok családjának multja még teljes homályban van annyi kétségtelen, hogy a kimutatható első ős a Berényfalvából való Bertalan, a nógrádi vár jobbágya, ki a XIII. század első felében élt. Tőle azután négy nemzedék a XIV. század közepéig levezethető. Ekkor azonban majd egy századon keresztül hézag következik és a czímerszerzőket e régi nemzedékkel összekötni sehogy sem tudjuk. A czímerszerzőktől sem kétségtelen a további leszármazás. Ez csak a XVI. század első felében élt és előbb János király, utóbb I. Ferdinánd pártján volt Berényi Andrástól, a család további nagyságának megalapítójától kezdve bizonyos. Ismeretes, hogy a család rangja az újabb időben többször emelkedett. 1655-ben a bárói czímet kapja meg s az egyik ág 1700. táján, a másik pedig 1720. április 5-én emelkedik grófi rangra. A grófi czímer mindenben megegyező az 1431. évivel. Megmarad a pajzsmező sárga szine, az ezüst korona, a balra fordított helyzet, annak daczára, hogy a pajzs egyenesen álló. Csak a csillag és a takaró szine változik át aranyra. A közhasználat ettől a pontosan megállapított ábrázolástól némi lényegtelen eltéréseket engedett meg így pl. a balra néző mókus akárhányszor jobbra fordul, a csillag néhol nyolczágú és szine arany, ezüst, fekete közt váltakozik a korona pedig legtöbbször arany. (Forrás: Wikipédia)