Képaláírás: Lord Byron

Ismertető szöveg: "Korai szerelmével párhuzamosan fejlődött büszkesége s féktelen indulatossága. Még kis gyermek volt, mikor dajkája egy izben keményen megszidta, mivel bepiszkolta uj ruháját. Ekkor aztán a gyermek kitörő dühvel ragadta meg a ruhát, elejétől végig ketté szakította s egyenesen, mozdulatlanul, komoran állt a szitkozódó dajka elé, hogy jobban daczoljon vele. Jól mondja Taine, hogy soha sem ismerni el urat maga fölött, egész erejéből föltámadni a beavatkozás vagy befolyás minden látszata ellen, érintetlenül és sértetlenül megőrizni személyét minden áron, egész végig és mindenki ellen, inkább mindent merni, mint a megadásnak csak egy jelét is adni, ebből állt benső lénye. Mikor tíz éves korában sánta lábát egy fagépben egyenesítgették és latin nyelvtanára sajnálkozni kezdett felette, így szólt a gyermek Byron: Ne ügyeljen arra, hogy szenvedek nem fogja annak semmi jelét sem látni arczomon. Bámulatos testi edzettséggel bírt. Kitűnő czéllövő, jeles úszó, híres lovagló, erős öklöző és gyakorlott vívó volt." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 4. sz. január 22.)

A Harold mű befejező, negyedik énekben Harold felismeri, akkor értelmes a lét, ha van cél, amelyért mások érdekében tettekkel is harcol az ember. A befejezés az életben következett be, amikor 1823-ban Byron Harold elképzelt útját követve, elindult a szabadságért harcolni. Részt vett a görög szabadságharcban a görögök oldalán a törökök ellen. Pénzéből felszerelt egy hajót és Albániába utazott. Itt amikor hajótörést szenvedett, találkozott szkipetár banditákkal, ún. szuliótákkal, akikkel ismeretséget kötött. Mikor kikötött az országban, több száz haramiát fogadott a zsoldjába, de majdnem az életével fizetett. A szulióták nem nagyon kívántak harcolni a törökkel, s azon mesterkedtek, hogy kifosszák Byront. Végül a költő az itt szerzett betegségben, mocsárlázban halt meg, 1824. április 19-én. Pontosan két évvel ezelőtt, ugyanebben a betegségben hunyt el a költő lánya, Allegra is, aki Claire Clairmont-nal való viszonyából származott. Végakarata ellenére testét bebalzsamozták, Angliába szállították, és a hucknalli (Nottingham) Mária Magdolna-templomban temették el. Belső szerveit egy kőurnában a meszolongioni Szent Szpiridion-templomban helyezték el. (Forrás: Wikipédia)