Képaláírás: Ghyczy Kálmán

Ismertető szöveg: "Ghyczy Kálmán, az ellenzék egyik nevezetes tényezője érezte, hogy szőrszálhasogató, töprenkedő esze következtében más pályán jobban szolgálhatja a haza ügyét, mint a törvényhozásban s csakugyan mint első alispán példásan igazgatta Komárom vármegyét, s midőn a kormány öt 1847-ben az itélő mesteri hivatallal kinálta meg, szívesen ment által a birói pályára, mely jellemének és jogtudományi képzettségének legjobban megfelelt. Ezen azonban nem maradhatott meg soká, mert 1848-ban, midőn az első felelős minisztérium megalakult, Deák Ferencz, mint igazságügyminiszter igénybe vette tehetségeit és tevékenységét, államtitkárul vévén öt magához. Az akkori vészteljes időkben azonban nem hagyhatta nyomát tevékenységének, s miután sem Deák Ferenczben, sem Ghyczy Kálmánban nem keringett forradalmi vér, a bekövetkezett nagyszerű tragédiában nem volt semmi szerepök, s hosszú idők során tétlenségre voltak kárhoztatva. A mint azonban 1861-ben az országgyűlés ismét megnyílt, a képviselők közbizodalma öt ültette az elnöki székbe, melyen tapintatos eljárása és részrehajlatlansága által tüntette ki magát s kimutatta, hogy ő az alakuló állapotoknak egyik legnyomatékosabb tényezője." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 10. sz. márczius 4.)

Pártja véleményét ki sem kérve, az uralkodó hosszas rábeszélésre elvállalta a Bittó-kormány pénzügyminiszteri posztját. Ezt a pozíciót 1874. március 21. és 1875. március 2. közt töltötte be. A pénzügyminiszterséget olyan időszakban vette át, amikor a költségvetés krónikus bajokkal küszködött. A kiegyezés utáni években gazdasági optimizmus lett úrrá az országon, sokan az adók csökkentését várták. A költségvetés valójában adóemelésre szorult, csak ezt senki nem merte kimondani. Ezt a szerepet és a népszerűtlenséget Ghyczy vállalta magára, utat törve utóda, Széll Kálmán adópolitikája számára. (Forrás: wikipedia)