Képaláírás: Lotz Károly

Ismertető szöveg: "Miehel Angelo azt tartotta, hogy egy igazi festőhöz legméltóbb a freskofestés. Lotznak sok alkalma nyilt, hogy ily müveket alkothasson. A redoute után, Thannal szövetkezve, a nemzeti múzeum lépcsőházába festett falképeket, a tudomány, művészet allegóriáit, a nemzet művelődéstörténetének egyes képeit. Ezek a rajzai az 1873-iki bécsi világtárlaton is megnyerték az elismerést. Időközben Lotz a fővárosban több főúri palotát díszített freskókkal, valamint az uj börze-épületet is négy allegorikus alakkal, továbbá az egyetemi könyvtár olvasó-termét. Nemes alkotásait örzi a ferenczvárosi templom is, melynek falfestményeiben a magyar szent királyok és magyarországi szentek körül a hazai történelem is megelevenül a hivők ájtatos buzgóságában. Dicsősége marad Lotz művészetének az operaszínház óriási mennyezeti képe, az Olympus isteneivel. A nagy feladat fényes megoldását a művészvilág emlékezetes ünneppé avatta. Az országos képzőművészeti társulat külön gyűlésben méltányolta a mester nagy érdemeit s ércz-mellszobrát elkészíttette a műcsarnok számára." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 22. sz. május 27.)

Német apa és magyar anya fiaként nyolcadik gyermekként született, a pesti piaristák iskolájában tanult. A szabadságharc eseményeit (1848) rögzíti helyszín, esemény tekintetében pontos akvarelleken. 1852-ben Bécsben kezdte festészeti tanulmányait. 1857-ben segédkezett a bécsi görögkeleti templom falképeinél. Az 1860-as évek elejétől Magyarországon fest, az évtized közepétől ismertté válik. 1868-ban jelenik meg az "Arany Album", melyben Arany János verseinek illusztrációiként Lotz Károly és Than Mór fényképezett rajzai szerepelnek. 1881-ben Hunyadi János halála című festményével Ipolyi Arnold püspök díját nyeri el. 1885-től a Mintarajz-tanoda, majd a nők számára létesült Festészeti Tanoda tanára. 1896-ban a Szent István-rend kiskeresztjével tüntetik ki Munkácsy Mihállyal és Benczúr Gyulával együtt. Több utat tesz Németországban, egy ideig Salzburgban tartózkodik. Halálakor Berzeviczy Albert kultuszminiszter a "nemzet halottjának" nyilvánítja. Október 15-én a Műcsarnokban ravatalozzák fel. (Forrás: Wikipédia)