Normál kép: 389_488_pix_Oldal_10_Kep_0001.jpg   Méret: 770x963 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 389_488_pix_Oldal_10_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1271x1590 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: II. Vilmos császár

Ismertető szöveg: "Közel három évig jártak a királyi berezegek a kasszeli gymuáziumba s Vilmos herczeg 1874-ben január 24-én, tehát tizennyolczadik születése napján tette le az abituriensek vizsgáját, mely nálunk az érettségi vizsgának felel meg s ugyanakkor nyilatkoztatták nagykorúnak. Csakhamar ezután megkezdte katonai pályáját s mint tiszt belépett a Potsdamban állomásozó első testőr-ezredbe, hogy a gyakorlati szolgálatba is bele gyakorolja magát. A herczeget abba a zászlóaljba sorozták, melynek egykor atyja volt a parancsnoka. Frigyes császár, akkor trónörökös, az arczvonal elé lépve, a következő szavakkal mutata be fiát a legénységnek: Különös örömömre szolgál, hogy fiam ugyanazon iskolát van hivatva végig járni, melyet másfél évvel ezelőtt magam is szerencsés voltam vezényelhetni, s melynél töltött idomhoz katonai pályám kezdetének legszebb emlékei fűződnek. Fél évi katonai szolgálat után Vilmos herczeget a bonni egyetemire adták, hol több félévi tanfolyamot végzett s aztán újra folytatta a katonai szolgálatot Potsdamban." Forrás:(Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 25. sz. június 17.)



II. Vilmos többször hangoztatta, hogy ő az a személy, aki a döntéseket hozza a Német Birodalomban. Kétségtelen, hogy az ő hatáskörébe tartozott a kancellár kinevezése és menesztése is. Másrészt a hadsereg és a haditengerészet is az ő irányítása alatt állt. Ennélfogva a brit újságírók az első világháború után őt, mint legfelsőbb hadúrt tették felelőssé a háború kirobbantásáért. Az idő múlásával azonban Vilmosról elfogulatlanabb kép alakult ki a történészekben. Kétségtelen, hogy szerepet játszott a háború kirobbantásában, de nem az ő tevékenységét tartják a háború legfőbb kiváltó okának. Tény, hogy az uralkodótól függetlenül az 1890-es évektől a német felső- és középosztály egyre inkább a német világhatalom megteremtését szorgalmazta. Ez törvényszerűen a már létező világhatalmakkal való összecsapáshoz vezetett. A császár valódi felelőssége abban rejlett, hogy hatalmát nem használta fel ezen folyamatok fékezésére, hanem ezeket a nézeteket osztotta maga is. A német flotta erőteljes fejlesztése és tapintatlan nyilatkozatai is fokozták ezeket a feszültségeket. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page