Képaláírás: Életképek: A nagymamát fésüli

Ismertető szöveg: "Hol meg nem hurczolta azt az a kis ímposztor! A legerősebb aba-posztóbul való mégis hogy megrongálta! Hátha vasból kovácsolták volna, nem elnyűvi az a gézengúz? Mert a posztó-csináló, akármilyen erősre szőtte, még sem arra szánta azt a materiát, hogy száraz malmok bálványának a feje körül sikálják le róla a szőrt, ott, hol a verebek laknak apró, kóczos fészkeikben és rakják le az ő piczike pettyes tojáskáikat vagy csúszkáljanak le benne a megtámasztott, gyalulatlan deszkaszálon, melynek forgácsai nem csak a kelmét hasogatják meg, de némelykor azt a bőrt is, melybe nem férhetett a pajkos fiúcska. A türelmes, elnéző nagymama fót hátára rakja a fótot, mig másik unokája, a pozsoga Boriska, az öblös székben fölállva, mögéje kerül nyanyónak, hogy hadd ő fésülje meg a deresedő hajat tetejében a vén fejnek, melynek minden egy gondolatja az ő elhalt menyecske lányának árva soron maradt gyermekeié." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 35. sz. augusztus 26.)