Képaláírás: Fischer I. porczellán- és majolika-pavilonja az iparcsarnokban

Ismertető szöveg: "A porczellán-festésnek már most két módja van, a zománcz alatt és a zománcz felett. A zománcz felett kevés festésnek van szüksége több mint egyszeri égetésre, mely elég arra, hogy a mázt meglágyítsa s a színeket belehatolni engedje. De finomabb festéseknél gyakran másodszori festés és égetés is szükséges Különösen áll ez a bíbor és kárminpiros színeknél, melyeknél nem tudhatni, hogyan néznek ki égetés után. A sévres-i gyárból alig kerül ki egy darab is kevesebb mint háromszori égetés előtt, s tény, hogy a khinaiak és japánok legszebb darabjai húsz és több tűzön is mentek keresztül. Domborfestéseknél mindenesetre legalább két égetés szükséges egy a lapos színekhez, és egy a kiemelkedő részekhez. Ez utóbbi zsíros olajjal és kevés terpentinnel vegyitett fehér zománcából van, melyet apró ecsettel fokonként vezetnek rá a díszítendő lapra." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 28. sz. július 12.)