Képaláírás: Kőrösi Csoma Sándor

Ismertető szöveg: "Itt halt meg 1842-ben Körösi Csorna Sándor, itt állittatott sirja fölé kőemléket az angol indiai kormány. E szentelt helyen, hol Duka két évig lakott, még inkább megerősödhetett benne a szándék, hogy nagy honfitársának hozzá méltó emléket emeljen a magyar közönség szivében. Midőn 1873-ban Kelet-Indiából visszatért, a magyar tudományos akadémia neki e végből megbízást is adott. így irta meg aztán Duka Tivadar Körösi Csorna Sándorról szóló müvét, mely az akadémia kiadásában egy térképpel együtt közelebb megjelent. Duka e müvéhez legnagyobb részben Kalkuttában, az Asiatic Society irattárában gyüjté az adatokat, de fölkereste azokat a hires magyar tudósról szóló folyóirati jelentésekben, levelezésekben s amaz utazók irataiban is, kik Csornával egyszer-másszor érintkeztek. Az Asiatic Society jegyzőkönyvei, számadásai is jelentékeny anyagot szolgáltattak tárgyához." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 43. sz. október 25.)

1820. január 1-jéig Bukarestben tartózkodott, onnan Szófián keresztül ment tovább. Február 7-én Konstantinápolyba ment, ám az ottani pestisjárvány miatt távoznia kellett. Enosz kikötőjében vitorlásra szállt, Alexandriába ment. Egy Schaeffer nevű tiroli kovácsnál kapott szállást. Szándékában állt tanulmányozni az arab nyelvet (Egyiptomban), de a pestisjárvány miatt onnan is távoznia kellett. Március 15-én Ciprus, Bejrút, Tripoli érintésével Latakiába hajózott, majd gyalog folytatta útját. Április 13-án megérkezett Aleppóba (Haleb), ahol egy hónapot időzött. Május 19-én egy karavánnal ázsiai öltözetben eljutott Moszulba, ahonnan a Tigrisen hajón ment Bagdadba. Július 21-én Bagdadban a szlovák Anton Swoboda adott neki szállást, akivel hosszú idő után magyarul is társaloghatott. Másfél hónapot töltött Bagdadban. (Forrás:wikipedia)