Ismertető szöveg: 1971. 100 ÉVE KÉSZÍT MAGYAR POSTABÉLYEGEKET AZ ÁLLAMI NYOMDA
30 bélyeget és 60 szelvényt tartalmazó ívekben nyomták.
A bélyegek és az azonos ábrájú szelvények egymás alatt helyezkednek el.
Mélyny. 12 :11 1/4 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Á 1971. szept. 11.-1972. dec. 31.
PM 705 000 fog. 6 486
2711 2692 1 Ft két szelvénnyel 50,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

A nagyközönség számára az évtizedek során a bélyeggyártás vált az Állami Nyomda legismertebb tevékenységévé. A kiegyezés után a nemzeti szuverenitás kihangsúlyozása érdekében, de pénzügyi és igazgatási okokból is a magyar kormány szükségét látta annak, hogy saját bélyeggel lehessen leróni a hivatali illetéket és a postai szolgáltatás árát. Korábban csak párhuzamos - osztrák és magyar - kiadású bélyeggel lehetett ezt megtenni, ezeket a bélyegeket pedig természetesen Bécsben nyomtatták. Az illetékbélyegeket 1869-től gyártották Magyarországon az önálló Pénzügyminisztérium által irányított Államnyomdában. Az 1867-es kiegyezés postát érintő rendelkezése május 1-jén lépett hatályba. A Magyarország területén lévő összes postahivatal a magyar postaigazgatóság hatáskörébe került, így természetes igényként vetődött fel, hogy a Magyar Posta küldeményeire önálló kiadású magyar bélyeg kerüljön. Mivel ezt az igényt a császári kormány is elismerte, 1868. június 20-án kiadták az első magyar hírlapbélyeget. Igaz, ezt még a bécsi nyomdában nyomták, és a papír vízjelén is német felirat volt olvasható, de magán a bélyegen a felirat már magyarul jelent meg, a bélyegrajzot a magyar címer és a korona díszítette. Az első hazai előállítású postabélyeg az Államnyomda bélyeggyártó technológiai sorának fejlesztése után 1871-ben került postai forgalomba. (Forrás: Wikipédia)