Ismertető szöveg: 1952. A NÉPHADSEREG NAPJA (II.)
Rézny. 12 1/2 : 12 F. fog.
T Nagy Zoltán
Névérték 40 f
Á 1952. szept. 28.-1953. szept. 28.
PM 252 906 log 2 000
1330 1270 40 f Zrínyi Miklós (1620 1664) 40,- 25,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Zrínyi Miklós magyar költő, hadvezér és politikus. A szigetvári hős - Zrinyi Miklós (lásd IX.7.) - dédunokája. Apja gróf Zrinyi György politikus (1598-1626) Habsburg-hű főnemes volt. Nevelője Pázmány Péter (lásd III. 19.) volt. 1628-ban főlovászmesteri címet kapott. A grázi, bécsi és nagyszombati jezsuita iskolák és egyetem elvégzése után, 1636-ban 8 hónapos itáliai útja során szerezte barokk műveltségét. 1637-ben átvette birtokainak ügyintézését. 1642-44-ben Sziléziában, Morvaországban és Észak- Magyarországon részt vett a 30 éves háború harcaiban. 1646-ban tábornok és horvátországi főkapitány lett, 1647-ben horvát bánná nevezték ki, s ez mellett Zala vármegye főispánja is volt. Csáktornyai udvara politikai és társadalmi központtá vált. A vesztfáliai béke (lásd X.24.) után minden eszközzel próbálta elérni a törökök kiűzését Magyarországról. 1663. szeptemberében szövetséglevelet írt alá gróf Wesselényi Ferenc nádorral (1605-1667) és gróf Nádasdy Ferenc országbíróval (1625 k.-1671). 1663-ban magyarországi haderők fővezére lett. 1664-ben a téli hadjáratot vezette és előkészítette a tavaszi hadjáratot. Az áprilisban megkezdett Kanizsa ostromával induló hadjárat június 30-án verességgel ért véget. A vasvári béke után a magyar politika újjászervezését tervezte, de egy vadkanvadászaton halálos sebet kapott. Magát elsősorban katonának tekintette, ennek ellenére írói tevékenysége a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálat volt. Prózai műveiben politikai törekvéseit és céljait fejtette ki. Irodalmi munkásságának alapeszméje ugyanaz volt, mint életének: a magyarság erkölcsi erejének, összetartásának új életre keltése. A Vitéz hadnagy katonai elmélkedések laza gyűjteménye. A Mátyás király életéről szóló elmélkedések az eszményi uralkodót állítják elénk. Az török áfium ellen való orvosság kivételes éleslátással mutatta be a magyarság magáramaradottságát, az összefogás szükségességét. 1651-ben Bécsben adta ki az Adriai tengernek syrenaia Groff Zrinyi Miklós címmel verses művét. A tudatosan szerkesztett kötetben találjuk első feleségéhez írt szerelmes verseit, epigrammákat, a Feszületre című ódát és a Szigeti veszedelem című eposzát, mellyel a török elleni harcban hősi halált halt dédapjának állított emléket. Harca példa és üzenet Zrínyi és az olvasó számára, mely szerint csak összefogással, egy vezér alatt harcolva lehet megvédeni az országot. (Világir.Kisencikl.1976.2k.542 o., Larousse 1994.3k.1174 o., MNL.18k.880 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)