Ismertető szöveg: 1975. 150 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Ofszetny. 11 3/4 F. fog.
T.: Kass János
Névérték: 1.- Ft
Á 1975. máj. 5.-1976. dec. 31.
PM 361 526 fog. 4 000
3037 3039 1 Ft Az MTA épülete 50,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudományos élet legfőbb testülete. Megalapítása gróf Széchenyi István kezdeményezésére történt, amint 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen egy évi jövedelmét ajánlotta fel a magyar nyelv kiművelését szolgáló Tudós Társaság létrehozásához. A bécsi udvar ellenséges magatartása miatt gyakorlati tevékenységét csak 1830. november 17-én kezdhette meg, gróf Cziráki Antal elnökletével. Első elnöke gróf Teleki József volt. Az akadémia 1848-ig megteremtette a magyar helyesírás első szabályzatát, szótárakat és tankönyveket adott ki, országos érdekű kérdések megoldására pályázatot hirdetett, valamint színműveket íratott. 1849-58 között - az abszolutizmus évei alatt - tevékenysége gyakorlatilag szünetelt, csak 1859-ben Deák Ferenc közbenjárására lehetett újra működnie. Ma is meglévő székházát országos gyűjtés eredményeként 1862-ben kezdték építeni, pályázat alapján F. Au. Stüler berlini építész tervei szerint. Az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal építészek vezették. A neoreneszánsz stílusú épületet 1865. december 15-én avatták fel. Homlokzatát tudósok szoborsora díszíti. Dísztermének freskóit Lotz Károly festette. 1948 után, 1949 őszén politikai szempontok alapján átszervezték, önállóságát megszüntették. 1990-től működési és tagsági rendszere ismét megváltozott. Új alapszabályt fogadtak el és az Akadémia nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)