Normál kép: nov6_20.jpg   Méret: 770x592 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: nov6_20_nagykep.jpg   Méret: 942x724 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 2001. MAGYAR MILLENNIUM (II.) - BLOKKPÁR
Az első blokk bélyegképeinek motívumai: a sárospataki vár, II. Rákóczi Ferenc portréja, Rákóczi ezüst forintja, zászlaja, és "Manifestum"-ának részlete. Zrínyi Ilona portréja, Munkács vára, a Pannonhalmi Apátság épülete a nemesi testőrség lovasa és Mária Terézia portréja, a nemzetiségek ábrázolása. Erdély címere Széchenyi István portréja, a Lánchíd, a Himnusz kézirata, a balatonfüredi kikötő, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, az .Árvízi hajós" dombormű részlete, Liszt Ferenc portréja, a Herendi Porcelánmanufaktúra épülete Kossuth Lajos és Görgey Artúr alakja, a Nemzeti Múzeum és a pécsi dóm épülete, a márciusi ifjak, a Nemzeti dal részlete, a Kossuth-címer Arany János portréja, Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus c. művének részlete, a Parlament épülete, Al-Duna szabályozása, a fiumei kikötő, az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország címere, a Millenniumi Földalatti Vasút. A második blokk bélyegképeinek motívumai: az első világháborúra és a trianoni békeszerződésre utaló képek, az országtérkép, az Ómagyar Mária siralom részlete, Bartók Béla portréja Szent-Györgyi Albert alakja, a Budai Vár, Babits Mihály portréja, a technika vívmányai a második világháború képei, a Lánchíd, Apor Vilmos püspök portréja, a második világháború névtelen áldozatai, Salkaházi Sára az 1956-os forradalom és szabadságharc képei, Kodály Zoltán portréja a vasfüggöny darabja, "jövőkép", a millenniumi zászló, a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonja és az 1938-as Szent István bélyegsorozat 30 filléres címletének részlete. A blokkok baloldali függőleges szegélyén "Magyar Millennium" felirat olvasható.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 50,- Ft
Á 2001. aug. 15.-2003. dec. 31.
P 200 000 fog. blokkpár
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Habsburg Mária Terézia Magyarország királynője 1740-1780-ig, osztrák főhercegnő, 1745-től császárné. III. Károly magyar király - VI. Károly néven - német-római császár és Erzsébet Krisztina braunschweig- wolfenbütteli hercegnő (1691-1750) leánya. Férje 1736-tól Lotharingiai Ferenc István herceg, aki 1745-től 1765-ig, haláláig - I. Ferenc néven - német-római császár, és akit öt fiú- és tizenegy leánygyermekkel ajándékozott meg. Egyik leánya Maria Antoinette (1755-1793), XVI. Lajos francia király (ur.1774-1792) felesége volt. Fiai közül egy II. József német-római császár (lásd III.13.), egy pedig II. Lipót német-római császár (ur. 1790-1792). Apja halála után a Pragmatica Sanctio jogán 1740-ben lépett trónra. A nőági öröklést el nem ismerő Bajorország, Franciaország, Poroszország és Spanyolország háborút indított ellene, melyet osztrák örökösödési háborúként (1740-48) tart számon a történelem. Átmeneti vereségek és területi engedmények árán - elvesztette Sziléziát - birodalma egységét és hatalmát sikerült megszilárdítania, trónöröklését nemzetközileg elfogadtatnia. Belpolitikájában a felvilágosult abszolutizmus elveit képviselte, többnyire szemben állt fiának, az 1765-ben társuralkodóvá és német császárrá lett II. Józsefnek reformtörekvéseivel. 1745-től jelentősen megemelte a hadsereg létszámát, szinte teljesen állami kézbe vette a közigazgatást. 1754-ben új vámrendszert vezetett be, az osztrák és cseh rendek kiváltságainak többségét megszüntette. 1776-ban igazságügyi reformjai közül kiemelkedik a kínvallatás eltörlése. 1760-ban a közigazgatás összefogására felállította az államtanácsot. Az 1764-65. évi országgyűlésen nem sikerült elfogadtatnia a magyar rendekkel a jobbágyi terhek csökkentését, a nemesség adóztatását és a nemesi felkelés korszerűsítését. Mivel törekvése meghiúsult, több országgyűlést nem hívott egybe, és rendeletekkel kormányozott. 1772-ben visszaszerezte a 13 szepesi várost. 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, 1777-ben kiadta a Ratio Educationist, amely egységesítette az oktatási rendszert, és korlátozta a katolikus egyház befolyását. 1775-ben kiadott szegényügyi rendeletében intézkedett szegény-, dolog- és árvaházak felállításáról. Nagyszombatról az egyetemet Budára helyezte át. A magyar nemesség megnyerése érdekében megalapította a bécsi magyar nemesi testőrséget és Budán újjáépíttette a királyi palotát. 1771-ben elrendelte Szent István napjának augusztus 20-án történő megünneplését. A trónon fia, II. József - a kalapos király - követte. (Larousse 1992.2k.816 o., Brockhaus Nl.CD., MNL.12k.701 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page