Ismertető szöveg: 1986. MÜNNICH FERENC
Münnich F. (1886-1967) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 1/4 : 11 1/4 F. fog.
T.: Oláh György
Á 1986. nov. 14.-1988. dec. 31.
P 822 300 fog. 4 800
3799 3846 4 Ft Portré 50.- 10.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Münnich Ferenc magyar politikus. Seregélyesi, majd Tokaj környéki állatorvos fia. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát. 1910-ben behívták katonának és 1915 őszén orosz hadifogságba esett és a tomszki tiszti hadifogolytáborba került. Itt ismerkedett meg a szocializmus, a szociáldemokratizmus fogalmával, majd 1917-től a kommunista párt tagja lett. Az orosz polgárháborúban ezredparancsnok, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején Magyarországon "komisszár", majd a Tanácsköztársaság bukása után illegális kommunista volt Nyugat-Európában, Bécsben. 1922-től a Szovjetunióban élt, és a Sarló és Kalapács felelős szerkesztője volt. A spanyol polgárháborúban 1936-39-ben hadosztályparancsnok helyettes, hadosztály-vezérkari főnök, később a 11. nemzetközi brigád parancsnoka volt. 1939 elején Franciaországba menekült, ahol internálták. 1940. novembertől ismét a Szovjetunióban élt. A német támadás 1941. június 22-én történő megindulása után partizán kiképző tiszt, 1942-től a Moszkvai Rádió magyar osztályának főszerkesztője volt. 1945-ben tért vissza Magyarországra. Előbb Pécs főispánja, 1946-49-ben altábornagyi rangban budapesti rendőrfőkapitány volt. A koncepciós perek idején külföldön - Szófiában, Moszkvában, Ulanbatorban, Belgrádban - diplomáciai feladatokat látott el. 1956 nyarán tért haza. 1956. október 27. és november 4. között a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányban a fegyveres erők minisztere, belügyminiszter, majd a miniszterelnök első helyettese volt. Nevéhez fűződik a Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom és a Munkásőrség felállítása. 1958-61 között miniszterelnök, majd 1965-ig - nyugdíjazásáig - államminiszteri posztot töltötte be. 1956 novemberétől az MSZMP Intéző Bizottságának, Politikai Bizottságának, és haláláig a Központi Bizottság tagja volt. (Évfordulók '86.316 o., A XX.Század Kr.1994.984 o., MNL.13k.410 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)