Képaláírás: Mackensen tábornagy Szerbiában. Vezérkari tisztek kíséretében sctalovaglást tesz a frontra kedvenc paripáján, egy szép szürkén.

Ismertető szöveg: "Bulgáriának akkor már beszélhettek, mert Ferdinánd bolgár cár ekkor már szövetséget kötött velünk és mozgósitotta hadseregét, amelynek Zsekov tábornok lett a fővezére, de szintén Mackensen fővezérsége alatt, épp úgy, mint Gallvitz és Kövess tábornok. A bolgár nép a Balkán legbecsületesebb, legintelligensebb, legkomolyabb és legfegyelmezettebb népe. A német népet oly annyira jellemző, s az ő nagyságukat adó értékes és jeles tulajdonságok, mint a komoly munkaszeretete, a fegyelmezettség és kötelességtudás, a józanság, az egyéni érdek alávetése a nagy közösség, a nemzet érdekének, a nemzet érdekében való együttmüködés és összetartás becsületes önérzetességgel párosulva." (http://mek.oszk.hu/12700/12700/pdf/12700_02-2.pdf)

1914 augusztusában először a német 8. hadsereghez tartozó XVII. hadtest (Armeekorps) parancsnokává nevezték ki, amely a gumbinneni csatában rendkívül súlyos vereséget szenvedett Rennenkampf orosz tábornok erőitől. Mackensen hadteste szenvedte el a legnagyobb veszteségeket (9 000 embert mindössze két óra alatt). Emlékirataiban maga Mackensen is tömeggyilkosságot, tömegmészárlást említ. Ennek ellenére csapatait vasúton gyors ütemben át tudta csoportosítani, és augusztus végén sikerült bekerítenie Szamszonov orosz tábornok előrenyomuló hadoszlopait. A gumbinneni csatát követő második tannenbergi ütközetben Mackensen döntő helyzetbe manőverezte a IX. hadtestet, és meghatározó szerepet játszott az orosz 2. hadsereg bekerítésében és megsemmisítésében. A reménytelen helyzetbe jutott Szamszonov tábornok augusztus 30-án főbe lőtte magát. (Forrás: Wikipédia)