Képaláírás: Farkasvadászat. - Kowalski festménye

Ismertető szöveg: Rendszeres parforce-vadászatot űznek farkasokra Európa északi és déli határain. Norvégiában különösen sok kárt okoz e vad, a miért is lapp földön a béke szót azzal fejezik ki, hogy "nyugalom a farkasoktól". Nem csoda tehát, hogy e vidékeken kurtán bánnak el velők. A mint az első hó leesik, a lappok fölfegyverkeznek egy bottal, melynek végére éles kés van kötve, összekapcsolják sky-jeiket, hókorcsolyáikat, s megindulnak a farkasokra. A sík lapályon, mély hóban a farkas nem futhat versenyt a korcsolyázókkal, úgy hogy hamar utolérik s a hegyes késsel felnyársalják. Ezt a különös sportot ujabban az angol touristák is nagyon kezdik felkapni s nem ritkán jelennek meg Norvégia hómezőin bundás angolok dárdásan és korcsolyásan, hogy a farkasvadászat kedvtelésének adják át magokat.
Tarkább látványt nyújt a farkas vadászat az orosz puszták végtelen sivatagjain. Itt a farkast szószerint halálra üldözik. Vidám lovakon kerekednek fel a kozákok és csikósok tanyáikról a hullámzó legelőkre. Ha a farkast felhajtották, a lovasok utána erednek s a széllel versenyt futva rohannak az üldözött vad után. Pár óra múlva kimerül a ragadozó állat ereje kitátott szájjal, fölcserepesedett nyelvét messze kitolva, fáradságosan lohol tovább, míg végre minden utolsó erejét összeszedve, megáll, s üldözői ellen védelmi állásba teszi magát. Ugyanebben a pillanatban egy karikás tekeredik nyaka köré, vagy pedig a vadász ugrik le lováról s dorongolja agyon a kimerült fenevadat. Némelykor rongygyal tömik be torkát, nyakon csípik s élve és megkötözve szállítják haza. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. január 10.)