Képaláírás: A Szent-földről. : Nazaret.

Ismertető szöveg: Názáret, Krisztus szülőinek lakhelye s a gyermek Jézus első életéveinek színhelye (ujabb tudósok születési helyének is ezt mondják), ma már elpusztult s En-Násira kis város, a Tebel és Sikli déli völgykatlanában, csak részben fekszik a régi város helyén. Lényeges különbség azonban a régi bibliai város s a mai palesztinai hely között alig létezhetik, bár kétségtelen, hogy egykor, a mi időszámításunk kezdete táján, Názáret, a félreeső vidéki város, melynek lakóiról gúnyosan szokták kérdeni: "Mi jó jöhet Názáretből?" aligha számlálhatott falai között tízezer lakost, a mennyi jelenleg van. A város most is kőfallal van kerítve, melynek piszkos fehér falaira tavaszszal kaktuszok és kúszó növények fonódnak, míg alant füge és olajfa borítja. A lakosok igen csekély kivétellel keresztények, azonban különböző felekezetek szerint oszolva meg foglalkozásuk túlnyomólag kertészet és mezőgazdaság, bár néhánya iparral, sőt gyapjú- és gabonakereskedéssel is foglalkozik.
Szokásaikban és öltözetükben bizonyos régi sajátságokat őriztek meg. A lakodalmak alkalmával a nők csipkés mellényeket hordanak, homlokukat, mellüket pénzdarabok díszítik és tevéjükre is sálakat borítanak. A város egyedüli kútja a "Mária-kút", melynek környékén gyűl össze, különösen esténkint, a város lakosságának nagy része, épen úgy, mint 19 századdal ezelőtt, midőn nagyon valószínű, hogy a gyermek Jézus és anyja is megfordultak e kútnál. A rege és talán a zarándokok pénzére vágyakozó élelmesség tudni vél még bizonvos részleteket a szent család történetére vonatkozólag, megmutogatják a nevezetesebb helyeket, bár maga a "szent ház" eltűnt e helyről, a törökök berontásakor angyalok vitték el biztosabb helyre és egy pár kísérelgetés után véglegesen Olaszország földjére, Lore-tóba tették le, hol csakhamar a világ egyik legnagyobb búcsújáró helye keletkezett,míg a csendes Názáretet aránylag ritkán keresik fel. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. április 25.)

Názáret Izrael északi részén, Galileában található város (1993-ban 53 500 lakossal). A történelmi Názáretet keresztények és muzulmánok lakják. Ettől elkülönül a szomszédos Nazrat-Illit ("Felső-Názáret"), ami fiatal település és zsidók lakják.
Ma jelentős turistaközpont és zarándokhely, földművelési, kereskedelmi központ, konzerv-, cigaretta- és kerámiaiparral, de történelme az ókor homályába nyúlik vissza.
Názáret legkorábbi nem keresztény említése egy Caesarea Maritima területén talált felirat a késő 3. századból vagy korai 4. századból. Feljegyzésekből tudhatjuk, hogy a keresztesek 1099-ben elfoglalták, de 1187-ben Szaladin visszavette, majd II. Frigyes 1229-ben ismét elfoglalta, de a muzulmánok 1263-ban kiirtották Názáret teljes keresztény lakosságát. 1517-ben az Oszmán Birodalom része lett, majd 1922-től a brit Palesztina része, míg Izrael elfoglalta 1948-ban, és mellette egy új zsidó település alakult ki. Mára Názáret a Szentföld egyik legfontosabb zarándokhelye. Azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mária háza állott és az Úr angyala megjövendölte Jézus születését, áll a 20. századi katolikus Angyali Kihirdetés Bazilika (felszentelése 1969), a következő felirattal Hic verbum caro factum est - "Itt vált az ige testté".
(Forrás: Wikipédia)