Képaláírás: A "Czigánybáró" a Népszínházban: Pálmai Ilka (Barinkay).

Ismertető szöveg: A népszínháznak állandóan vonzó darabja lett a "Czigánybáró" minden előadását nagy közönség nézi, mely egyformán hálás tapsokkal adóz a szövegírónak és a zeneszerzőnek, Stransznak, a minden keringők királyának s az előadóknak, kik valóban megérdemlik a legteljesebb dicséretet.
A czímszerepet, - elütően a külföldi színpadoktól, hol mindig tenoristák játszották,- nálunk Pálmay Ilka asszonynak adták, a kinél szebb Barinkay Sándort bizonynyal Jókai sem képzelt magának. S ha művészetének előnyös tulajdonságait kevésbbé tudja is érvényesíteni a csizmás férfiszerepben, a mikor a színpadon van mindig szívesen fogadott jelenség, s dala kellemesen simul a többiéhez (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. április 25.)

Pálmai Ilka, Kinsky grófné, operette-énekesnő, szül. 1860 szept. 20. Ungvárt, hol atyja Petrás Gusztáv kataszteri hivatalnok volt. Még alig haladta meg 15-ik évét, mikor mint karénekesnő Kassán Lászy Vilmos szintársulatánál szinpadra lépett és alig másfél évi működés után a kedvelt vidéki primadonnák sorába emelkedett. Kecskeméten, majd Kolozsvárt már jelentős szinpadi sikerekben volt része a szubrett szerepkörökben. Ekkor tájt ment férjhez Szigligeti Józsefhez, kitől azonban rövid boldogtalan házasság után elvált. A népszinházhoz, melynek egyik legünnepeltebb divája volt, először 1878-ban került, hol azon év febr. 17. a Cornevillei harangok cz. operetteben lépett fel mint Serpolette s egy csapással meghódította a közönséget. De ennek ellenére még ugyanazon év szept. 30. megvált a népszinháztól s visszament Kolozsvárra. 1881. ismét visszaszerződött a népszinházhoz, melynek 1889. nov. 8-ig első operette-primadonnája volt. 1886-ban 50 arany pályadijat tűzött ki népszínműre, melyet Monostori Károly az "Utolsó kenet"-tel nyert. Ekkor Bécsbe szerződött. Előkelő színpadi képességei az osztrák császárvárosban sem hagyták cserben, ott is a legelsők közé küzdötte fel magát 1893 márcz. 31. vált meg a bécsi színpadtól. Ugyanott 1892-ben másodszor is férjhez ment Kinsky Jenő grófhoz. Ekkor rövid időre megvált a színpadtól. De másfél év után ismét megjelent a színpadi közönség előtt s mint vendég nagy idadalokat aratott Berlinben s később (1896. márcz.) Londonba szerződött a Savoy-színházhoz, hol márcz. 7. lépett fel először a The Grand Duke operában, melyet ő vele 130-szor adtak egymásután. 1896. aug. a budai színkörben, szept. 28. pedig Ős-Budavárában lépett föl. (Forrás: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p18824.htm)