Képaláírás: A nymphenburgi királyi kastély.
1. A kastély bejárata. 2. A kastély a parkból tekintve.

Ismertető szöveg: Hét-nyolcz kilométernyire Münchentől nyugotra, feküdt a XVII-dik század közepén egy régi mezőváros, Kemnaten. Ferdinánd Mária választófejedelem ajándékul adta ezt nejének, szavojai Adélnek s ez 1663-ban egy kastélynak tette le itt alapját, melyet amaz idők styljében Nymphenburgnak nevezett. A nymfák, tudjuk, nagy népszerűségnek örvendettek amaz időben. Az építés soká elhúzódott, s csak 1715-ben fejezte be Miksa Manó választófejedelem. A franczia királyon kívül senkinek sem voltak oly pompás kéjlakai mint neki s a legszebb mindannyia között Nymphenburg volt. Csupán az azon időben világhírű Flora-kutért, a nymphenburgi kastélyban, melynek kerülete 172 lépést tett, számos szobrai pedig mind aranyozva voltak, 60,000 frtot adott ki. Magától értetődik, hogy a kastély a versaillesi mintájára volt építve.
A kastély mögött nagy kert terül el két tóval és szép fasorokkal. Ezt is Miksa Manó tervezte óriási költséggel a versaillesi mintájára.
E század első évtizedében I. Miksa király a kertet nagyrészben angol parkká változtatta, csak a főszökőkutat, néhány márványszobrot és vázát kiméit meg. A roccoco-stylü bájos pavillonok is fenmaradtak.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. junius 20.)

A nymphenburgi kastély egy barokk kastély Münchenben. A Wittelsbachok nyári rezidenciájaként először a középső traktus építésére került sor. A munkát Agostino Barelli kezdte el 1664-ben olasz vidéki palazziók stílusában, majd Enrico Zuccalli folytatta 1673-tól és két évvel később be is fejezte. Antoni Viscardi 1702 és 1704 között négy lakótömböt és az ezeket a főépülettel összekötő szárnyakat építette. 1719-ben a déli részen kiegészült egy udvari istállóval (Marstall), majd 1723-ban északon egy melegházzal (Orangerie). Az épület északkeleti végén kapott helyet a nymphenburgi porcelánüzem 1747-ben. III. Miksa József választófejedelem újabb átépítést hajtott végre a kastélyon belül, az ő nevéhez fűződik a kőterem kialakítása. Végül I. Lajos király megbízásából jött létre a Szépségek csarnoka 1827 és 1850 között. (Forrás: Wikipédia)