Képaláírás: Lotharingia Károly zsákmányt enged katonáinak a mohácsi ütközet után, 1687. aug. 12.
Ő felsége a király szőnyegképe a történelmi kiállításon.

Ismertető szöveg: Másik bemutatott gobelinünk tárgya, a mohácsi csata, a Buda bevételéi követő 1687 év aug. 12-én folyt le. Károly herczeg és bádeni Lajos sergei ez év júliusa közepén egyesültek a Dráván túl, hogy Eszéket vívják. De Szulejmán nagyvezér nem volt kicsalható sánczai közül s hogy megütközésre kényszerítse, Károly futamodást színlelt s 50 ezer főnyi hadait a Dráván túl, Mohácsra vezette. A nagyvezér valóban beleesett a hálóba s üldözésére indult a keresztény seregnek, mely Siklós közelében, a harkányi síkon Másik bemutatott gobelinünk tárgya, a mohácsi csata, a Buda bevételéi követő 1687 év aug. 12-én folyt le. Károly herczeg és bádeni Lajos sergei ez év júliusa közepén egyesültek a Dráván túl, hogy Eszéket vívják. De Szulejmán nagyvezér nem volt kicsalható sánczai közül s hogy megütközésre kényszerítse, Karoly futamodást színlelt s 50 ezer főnyi hadait a Dráván túl, Mohácsra vezette. A nagyvezér valóban beleesett a hálóba s üldözésére indult a keresztény seregnek, mely Siklós közelében, a harkányi síkon. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. szeptember 19.)

A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687. augusztus 12-én Villány határában, a Szársomlyó (Harsányi-hegy) lejtőin ment végbe Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült osztrák-magyar-bajor-horvát hadtestei és Szulejmán török nagyvezír serege között. A "nagyharsányi csata" megjelölés a 19. században erősödött meg, valószínűleg hibásan Nagyharsány térségébe helyezve a csata fő eseményeit. A "második mohácsi csata" elnevezés a közelben vívott első mohácsi csatára utal. (Forrás: Wikipédia)