Normál kép: 573_668_pix_Oldal_12_Kep_0001.jpg   Méret: 770x511 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 573_668_pix_Oldal_12_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 2486x1650 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Az uj lovas-laktanya Budapesten.
Tiszti épület. A laktanya épületei madártávlatból. A király látogatása a lovas-laktanyában.

Ismertető szöveg: "A XVIII. századbeli kaszárnyák a kiegyezést követően, a Monarchia katonai elvárásai szerint már elavultak voltak. Ezért az 1880-as évek elején nagyszabású katonai építkezések kezdődtek. A már egy évtizede egyesített fővárosban a kezdetet az 1884-1886 között emelt Ferenc József lovassági kaszárnya jelentette, a belterülettől távol eső "rákosi homokon", a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésénél. (Ezt követően 1896-tól, a Hungária körút további mentén, a Hős utcától a Tomcsányi utcáig - most Salgótarjáni út - két tüzér laktanya is épült, a későbbiekben gróf Pálffy Jánosról és gróf Andrássy Gyuláról elnevezve.)
Az épületek tervezését a cs. és kir. Hadmérnökkari Igazgatóság végezte, a Főv. Közmunkák Tanácsa felügyeletével. Az építkezést - sokféle szakipari vállalkozás közreműködésével - a Holzspach és Fiai cég végezte, Hauszmann Sándor felelős építőmester vezetésével. Az épületek helyének kitűzése 1884 szeptemberében kezdődött, és 1886 szeptemberében a cs. és kir. 13. huszárezred Temesvárról már beköltözhetett a laktanyába. Ötvenkét épületével és 40 ezer négyzetméteres "felálló" terével a Monarchia (sőt az avatáson megjelent külföldi attasék szerint Európa) legnagyobb lovassági laktanyája lett. A főépületek pavilonrendszere jól tükrözi egy monarchiabeli lovasezred felépítését. E lovasezredek két osztályból, ezeken belül 3-3 lovasszázadból (eskadron, svadron) álltak. Ennek megfelelően a gyakorlótér két oldalán 3-3 egyemeletes kaszárnya volt a századok 150-170 fős állománya számára, és minden kaszárnyához két földszintes istálló tartozott. A korszerű felszerelést a csatornázás, a szellőztető készülékek, az összességében mintegy 220 "légszesz lángzóval" biztosított világítás jelentette, de pl. az istállókban agyagpadlóval gondoskodtak a katonalovak lábainak védelméről. Felépülte után rendszeres omnibusz-járatot indítottak ide, így a laktanya jól elérhetővé vált." (Forrás: http://egykor.hu/budapest-x--kerulet/ferenc-jozsef-lovassagi-laktanya/3883)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page