Képaláírás: Halottak ünnepe a budapesti Köztemetőben.
1. Koszoruvásár a temető bejáratánál. 2. A sírok feldíszítése. 3. Deák Ferencz sírjánál.

Ismertető szöveg: A múlt hét a halottaké. Vásári zaj a temetőbe vezető utvonalakon, fuladásig telt lóvasúti kocsik, hervadó koszorúk illata az utczákon, itt-ott ruganyos uri hintók, fedeleiken virágerdőt emelve, egy-egy lecsorduló köny a bánatos arczon: ime a halottak napjának képe Budapesten.
A koszorú-árusok felütik sátraikat a temető bejárata előtt és egész sokadalom képét nyújtják áruikkal. Az őszi nap hideg sugara keretébe vonja a képet s a nap krónikása még egyszer számon kéri, mennyivel lett gazdagabb a temető ós szegényebb az élet a kidőlt jelesek sora által.
Az idén talán a szokottnál is látogatottabbakká, ha nem is ünnepélyesebbekké alakultak a fővárosi temetők. Ritkán volt a halálnak oly dus aratása Budapesten, mint a lefolyt hónapokban. De az emlékezet mécse alig nyert látható alakot ezúttal a frissen hantolt sírokon, a hatóság intézkedése bezáratta négy órán túl a temető-kerteket s elszakította az élőket halottaiktól.(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. október 31.)

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a "szenvedő egyház" (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a "küzdő egyház" (ecclesia militans) a "szenvedő egyházról" (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából - általános, felekezetektől független - az elhunytakról való megemlékezés napjává.
(Forrás: Wikipédia)