Ismertető szöveg: 2000. MAGYAR MILLENNIUM (I.) - BLOKKPÁR
Az első blokk bélyegképeinek motívumai: Szt. István és uralkodásának korát idéző képek, személyek; Szt. László, Aranybulla, Szt. Erzsébet és a tatárjárás, majd Zsigmond korának jellegzetes motívumai, a török hódoltság kora Hunyadi János és Kapisztrán János alakjával. A második blokk Mátyást és korát idézi, majd Kanizsai Dorottya, Zrínyi Miklós és Szigetvár ostroma; Budavár, Győr visszafoglalásának jelenetei és a korhoz kapcsolódó csataképek, személyek (Lorántffy Zsuzsanna és Bethlen Gábor) és városok tűnnek fel. A képsort Pázmány Péter és az egyetemalapítás kora zárja.
A blokkok baloldali függőleges szegélyén "Magyar Millennium" felirat olvasható.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Svindt Ferenc
Névérték: 50,- Ft
Á 2000. aug. 18.-2002. dec. 31.
P 200 000 fog. blokkpár
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Szent Kapisztrán János ferencesrendi prédikátor. Apja német származású zsoldoskapitány volt. Perugiai egyetemen jogot tanult és törvényszéki bíró lett. 1412-től Perugia kormányzója volt, majd 1415-ben egy lázadás során polgártársai börtönbe vetették. Mikor kiszabadult, a világgal meghasonulva és a börtönbeli látomásának engedve a Ferencesek rendjébe kérte felvételét. 1416-ban szétosztotta vagyonát a szegények között és belépett a rend monteripidói kolostorába. 1420-ban szentelték pappá. Sienai Bernardinóval (1380-1444) és Marchiai Jakabbal (1393-1476) kidolgozták a rend szigorúbb rendtartását. 1449-52 között a rend vicarius generálisa volt. Korának egyik legjobb hitszónokának tartották. Pápai legátusként járt a Szentföldön és számos európai királyi udvarban. Carvajal bíboros, pápai legátust (1399-1469) 1455-ben III. Calixtus pápa (1455-1458) azzal bízta meg, hogy a törökök elleni hadjárat szervezésében legyen a magyarok segítségére. Az 1456-os nándorfehérvári győzelem nemcsak Hunyadi János (lásd VIII. 11.) nevéhez fűződik, hanem Juan de Carvajal és Kapisztrán János hathatós segítségével valósulhatott meg. Hunyadi János az ostromot követő 20-ik napon, Kapisztrán János pedig az ostromot követő 61-ik napon halt meg az ostrom után fellépő pestisjárványban. Kapisztrán János szentté avatását Mátyás királyon (lásd II.23.) kívül elsősorban Újlaki Miklós erdélyi vajda sürgette a Szentszéknél. 1690-ben avatták boldoggá, majd XIII. Benedek pápa (1724-1730) 1724-ben avatta szentté. Számos teológiai művet és szentbeszédet hagyott az utókorra. (Révai Nl.11k.219 o., MNL.I0k.529 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)

Hunyadi János középkori magyar földesúr és hadvezér, a "nagy törökverő". Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. (Forrás: Wikipédia)