Ismertető szöveg: 1989. ORVOSOK (II.)
25-ös ívben nyomták.
Ofszetny. és réznyomás (acélmetszet) 12 F. fog.
T: Kass János, metszette: Lengyel György
Névérték: 6,- Ft
Á 1989. dec. 29.-1991. dec. 31.
P 263 300 fog. 4 700
4015 4063 6 Ft R. Virchow (1821-1902) 70,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Rudolf Virchow német orvos, patológus, antropológus és politikus. Orvosi tanulmányait Berlinben végezte és az ottani klinika kórbonctani osztályán dolgozott 1849-ig. Az akkori politikai mozgalomban való részvétele miatt elbocsájtották. Würzburgban lett egyetemi tanár, majd 1856-ban visszatért Berlinbe, mint egyetemi tanár és az új kórtani intézet igazgatója lett. Leírta a leukémiát, felfedezte a csontvelőben lévő óriás méretű sejteket, a megakariocitákat. Tisztázta a trombózis, az embólia, az angioma, angolkór, az agyvelőgyulladás és a vérbaj kórtanát. Mikroszkópos kutatásai során megállapította, hogy sejt csak sejtből származhat. A sejtelmélet orvosi alkalmazású kiterjesztésével megalapította a sejtkórtant 1858-ban, melyet a Sejtkórélettan című munkájában ismertetett. 1861-ben a Német Haladás Párt egyik alapítója volt. 1880-tól 1893-ig tagja volt a német birodalmi gyűlésnek. Városi tanácsosként is sokat tett Berlinért. Szakmai területén sok közegészségügyi intézménynek volt a megalapítója és támogatója. Részt vett az antropológiai és archeológiai kutatási munkákban is. 1869-től vezette a berlini Antropológiai Társaságot. 1870-71-ben a háborús sebesültek gyógyításában is áldozatos munkát végzett. Ö szervezte az első kórház-vonatot. A Berlini Antropológiai, Néprajztudományi és Őstörténeti Társaság egyik alapítója volt. Emlékére 1910-ben Berlinben szobrot állítottak. (Révai N1.19k.374 o., MNL.18k.501 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)