Normál kép: okt3_19.jpg   Méret: 770x1090 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: okt3_19_nagykep.jpg   Méret: 884x1251 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1979. NEMZETKÖZI GYERMEKÉV (II.) - MESE (IV.)
25-ös ívekben nyomták.
Mély- és ofszetny. 11 3/4 : 11 1/2 K. fog.
T.: Kass János
Névérték: 3,- Ft
Á 1979. dec. 29.-1980. dec. 31.
PM 409 303 fog. 10 000
3373 3401 3 Ft Gulliver 50,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Jonathan Swift ír író. Tanulmányait a dublini Trinity College-ban végezte 1686-ban. Oxfordban magiszteri fokozatot szerzett 1692-ben. Befolyásos diplomata - Sir William Temple - titkára, majd 1695-ben anglikán pappá szentelték és kinevezték Kilroot vikáriusává. Az 1700-as évek elejétől számos egyházi tisztséget töltött be. Gyakran tartózkodott Londonban, ahol a társasági élet egyik kedvelt alakja volt. Munkatársa lett a whig-körök lapjának. 1710-ben, a whigek bukása után a toryk vezető politikai írója, lapjuk szerkesztője, és a kor legjelentősebb költőit tömörítő Scriblerus Club tagja lett. Ezeket az éveket örökíti meg Napló Stellához című műve, amely barátnőjéhez Esther Johnsonhoz írt leveleit tartalmazza, mely 1784-ben jelent meg. Első írásai versek és ódái kivívták William Butler Yeats (lásd V1.13.) elismerését. Kora legkiválóbb szatírikus írója volt. Első Hordómese című írásában védelmére kelt egyházának és részt vett a Maradiak és Modernek viszályában a A könyvek csatája című munkájával, melyben a klasszikus irodalom értéke mellett érvelt. Némileg belekeveredett a politikai harcokba, és pamflettjeiben ironikusan mutatta be hazája helyzetét a Prédikáció Írország sanyarú helyzetéről és a Szerény javaslat című írásaiban. Síkraszállt Írország ügye mellett, mint pl. A rőfös levelei című művében. Érzelmi aspirációiból kiindulva szatírát írt az angol társadalom és kora civilizációja ellen fő művében, a Gulliver utazásai címmel, melyben Lemuel Gaulliver hajóorvos utazásait és kalandjait beszéli el. Ez a műve az angol irodalom klasszikus századának nagy írójává avatta. (Larousse 1994.3k.661 o., Világir.KisencikI.1976.2k.372 o., MNL.16k.381 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page