Normál kép: 293_392_pix_Oldal_01_Kep_0001.jpg   Méret: 770x870 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 293_392_pix_Oldal_01_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 970x1096 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Depretis

Ismertető szöveg: "Az olaszok afrikai expedicziója, mely már kezdetben is Mancini visszalépésére vezetett, midőn Ras Allulah hadai Dogali mellett 500 olasz katonát lemészároltak, úgy hogy azóta az olaszok által megszállt Massauát folyvást fenyegetik az abiszsziniai csapatok, legújabban ismét négy minisztert buktatott meg, és pedig Eobilantot, a külügyek vezetőjét, Ricotti hadügyminisztert, Tajani és Genala minisztereket. A Depretis-kabinet bukását megpecsételé a képviselőháznak határozata, melyet márczius 11-én Crispi bizalmatlansági javaslata provokált. A ház 214 szavazattal 194 ellen elvetette ugyan a bizalmatlansági szavazatot, csakhogy a többség olyan csekély vala, hogy Depretis nem remélte ezzel tovább vezethetni az ország kormányzatát. Ülés után lakására hivta a tekintélyesebb képviselőket s késznek nyilatkozott az ülésszakot berekeszteni s Ricotti, Genala és Robüant helyére másokat hivni a kabinetbe." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 18. sz. május 1.)



1876. március 18. végre miniszterelnök és pénzügyminiszter lett. Az új minisztérium azonban nem bírta pártját összetartani és a sok apró frakció kívánságát kielégíteni. A déli olaszországi képviselők elpártolása, valamint az államosított felső-olasz vasutak igazgatása ügyében kitört viszály miatt a minisztérium azonban csak decemberig tudta magát fenntartani. Bukása után a hatalom megint Depretisre szállott, ki a különböző balpárti frakciókból szemelte ki társait. Fél évvel később a képviselőház az új adófelemelést elvetette, amiért Depretis megint leköszönt. 1879 novemberében Benedetto Cairolival együtt alakított új kabinetet, amelyben maga vállalta el a belügyi tárcát. Ő dolgozta ki a választás reformjáról szóló törvényjavaslatot, 1881-ben pedig maga állt a kormány élére. Ezen állásban megszavaztatta a reformot, kiépíttette a vasúti hálózatot, emellett lassan-lassan a konzervatív és opportunista párthoz közeledett. A kormánypárt ujjongva követte vezérét, de az ellenzék különösen azt a vádat emelte ellene, hogy a választásokra hivatalos nyomást gyakorol. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page