Képaláírás: Dr. Müller Kálmán, a Rókus-kórház új igazgatója

Ismertető szöveg: "A budapesti Rókus-kórház volt igazgatója, dr. Gebhardt Lajos, fővárosi tiszti főorvossá választatván meg, a kórházi igazgatói állás megürült, s a főváros főpolgármestere ez állásra Müller Kálmán egyetemi tanárt nevezte ki, ki a fiatalabb magyar orvosi nemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Budapesten született 1849-ben az orvosi tanfolyamot részint a budapesti, részint a bécsi egyetemen végezte. Orvostudorrá lett 1871-ben. Már mint orvosi tanfolyamot hallgató több pályadijat nyert. 1872-ben a bécsi közkórházban és a polyklini-kán gyakornokoskodott, majd Bamberger tanár belgyógyászati koródáján működött, mint gyakornok és tanársegéd. 1873-ban tudományos útra indult és külföldön a berlini és párisi koródákat látogatta." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 22. sz. május 29.)

Az 1884-85. iskolai évben a rendkívüli tanári címet és jelleget nyerte. 1885-ben a közoktatásügyi miniszter által az egyetem bölcseleti karán és a műegyetemen az egészségtan tanításával bizatott meg, az előbbi helyen 1890-ig adott elő, az utóbbin még ma is tartja előadásait. 1887-ben a Szent Rókus-kórház igazgatójává neveztetett ki. Alelnöke volt a közegészségügyi tanácsnak, tagja az igazságügyi tanácsnak, alelnöke a budapesti gyakorló-orvosok segítő egyesületének, elnöke az országos balneologiai egyesület orvosi szakosztályának, alelnöke a tiszti orvosi vizsgák országos bizottságának, tagja nagyszámú bel- és külföldi tudományos társulatnak és több érdemrend tulajdonosa. 1896-ban a miniszteri tanácsosi címmel tüntették ki. Előadásait a hasbetegség kór- és gyógytanából a Rókus-kórház hasbeteg-osztályán tartotta. Elhunyt 1926. november 4-én, örök nyugalomra helyezték 1926. november 7-én a Kerepesi úti temetőben. (Forrás: Wikipédia)