Képaláírás: A tiszai árvíz - gátszakadás a zsilipnél, védekezési munkálatok

Ismertető szöveg: "Ekkor egészen szokatlan időben, csak 1816-ban történt, hogy junius első napjaiban meglepte az árvíz a Tisza völgyét beüt a katasztrófa. Hogyan történhetett ez ? Hiszen a Tisza vize csak helyenként jutott el a védtöltéseknek még a lábához is, s védekezési előkészületeket tenni senkinek nem jutott még eszébe! Egy-két méterrel bátran emelkedhetett volna még a víz, hogy a védekezéshez komolyan hozzá fogjanak. S most, mikor alighogy elkészültek a drága, de egyúttal erős, hatalmas gátak, ugyan ki gondolt volna veszedelemre ? Hát ugy történt, hogy a védgátaknak vannak gyönge pontjai: a zsilipek. Az Alföld tudvalevőleg nem csak a folyóvizek áradásától, de a belvizektől is szenved. A belvizek fölfakadnak, megtöltik az ereket, kiöntenek s ép úgy elpusztítják a vetést, mint a Tisza tette volna, ha kiönt. Ha a folyóvizek duzzadása és a belvizek fakadása egy időre esik akkor egy tenger az Alföld, melyből csak imitt-amott látszik ki egy kis sziget, tanya, épület vagy facsoport. Ezt a fakószinü tengert aztán hosszában hasítja keresztül egy hosszú, keskeny, fekete vonal: a gát, mely úgy tűnik föl, mint egy óriási barázda. Jobbra-balra tőle mind víz, meg víz." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 28. sz. július 10.)