Képaláírás: Berzeviczy Albert

Ismertető szöveg: "A képviselőházban mindjárt kezdetben feltűntek kiváló tehetségei s azok kifejtésére azonnal bő alkalma nyilt. Előadója lett a kérvényi bizottságnak, s tudvalevőleg ez az állás egyike azoknak, melyek a legjobban próbálják ki a maguk emberét. Minden hét meghozza ugyanis a kérvényi bizottságnak á maga, a napi politika izgalmaival rendesen összefüggő fogas kérdését, s az előadónak nagy politikai iskolázottságot, közigazgatási gyakorlottságot és szónoki tapintatot kell tanúsítania, hogy helyét megállhassa. Berzeviczynek minden felszólalása emelte a tehetségei iránt azonnal első felszólalása után keletkezett bizalmat s a parlamenti kitüntetések ettől fogva egymásután érték. A különben is szakjába vágó közoktatási és közigazgatási bizottságok tagjává választatott, tagja lett a delegácziónak, hol mint előadó is szerepelt, jegyzője lett a szabadelvű pártnak, s az 1884-iki országgyűlés 2-ik ülésszakának végén Baross helyébe, ki akkor neveztetett ki közlekedési államtitkárrá, a képviselőház is megválasztotta jegyzőjének." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 33. sz. augusztus 14.)

1910. június 30-án a képviselőház elnökévé választották, ezt a tisztségét 1911. november 7-éig viselte, ekkor az obstrukció miatt lemondott. Pártja, a Szabadelvű Párt szétesése után ő is csatlakozott a Nemzeti Társaskörhöz, mely 1910-es párttá alakulását követően az ő javaslatára vette fel a Nemzeti Munkapárt nevet. 1917-ben bekerült a főrendiházba, ekkor képviselőségéről lemondott, majd 1927-ben az átalakult felsőházba került. Politikai pályafutásán kívül jelentős a kultúra és a tudomány terén kifejtett működése. 1923 és 1936 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1932-től haláláig pedig a Magyar Pen Club elnöke volt. 1904. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia tiszteltbeli tagjává, 1904. december 11-én igazgatósági tagjává, majd 1905. november 27-én annak elnökévé választották, mely tisztségét haláláig betöltött. A bécsi és a berlini tudományos akadémia, valamint a nápolyi Academia Postiana levelező tagja volt. Alapító elnöke volt az olasz-magyar kulturális kapcsolatokat ápoló Corvin Mátyás Tudományos Akadémiának. Összesen 48 kiadvány szerzője és 3 társszerzője volt. Több mint 70 magyar, német, angol, olasz lapba írt. 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült.. (Forrás: Wikipédia)