Képaláírás: Báró Atzél Béla

Ismertető szöveg: "Báró Atzél Béla a magyar főúri nemzedéknek azon tagjai közé tartozik, kik sokat utazva, sokat tapasztalva, lelkes buzgalmat fejtenek ki abban, hogy szerzett tapasztalataikat hazájok, különösen a főváros javára hasznosítsák. Legközelebb a keleti csatlakozás létrejöttének alkalmából terjedelmes emlékiratot nyújtott be a főváros tanácsához, melyben azokat az eszméket fejtegeti, melyeknek valósítása által hazánk és fővárosa a külföld előtt ismertebbé tétetvén, annak érdeklődése felkeltetnék s nagyobb figyelem tárgyává válhatnék. A röpirat tele van egészséges s nem is nehezen létesíthető gondolátokkal, a javaslatoknak, a terveknek oly gazdagságával, hogy már ez maga is meggyőz arról, miszerint báró Atzél Béla is egyik legbuzgóbb híve Széchenyi István iskolájának s öntudatosan halad a nagy reformátor által megtörött nyomon." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 34. sz. augusztus 21.)

Atzél István báró és Hugonnai Emília grófnő egyetlen fiúgyermeke. 9 évesen édesanyját, 16 évesen pedig édesapját is elveszítette, így húgával, Ilonával egyetemben nagybátyja, Atzél Lajos gyámsága alá került. 1874-ben indult először külföldre, és még abban az évben feleségül vette Ileanát, Gheorge Ghermani román szenátor leányát. Feleségével beutazta Európa összes országát, de hosszú utakat tett Ázsiában és Afrikában is. Bejárta Egyiptomot, Szíriát, Tunéziát, Algériát, Marokkót, a mai Törökországot, Palesztinát, de Arábiát és Indiát is. Az 1892-es választásokon a bodajki választókerület képviselője lett a Szabadelvű Párt színeiben. A közéletben is fontos szerepet játszott. Ő alapította a Park-klubot, aminek fényűző berendezése országos hírű volt. Kisvártatva megválasztották az országos kaszinó igazgatójává is, melynek berendezését a Park-klubéhoz hasonlatosra alakított át. (Forrás: Wikipédia)