Normál kép: 689_788_pix_Oldal_09_Kep_0001.jpg | Méret: 770x1214 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Nagy kép: 689_788_pix_Oldal_09_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 796x1255 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 200dpi |
Képaláírás: Bedegi Nyáry Krisztina
A Frakno várában őrzött arczkép után Ismertető szöveg: "Milyen lelki világa volt itt az elhagyatott nőnek, leveleiből nem igenvehetö ki. Mindamellett ugy látszik, hogy mélyebb érzés aligha vonhatta férjéhez, a ki anyjához írt leveleiben sokszor panaszkodik, hogy hazulról semmi hírt sem vesz. Neje ilyenkor csak mentegeti magát s látszik, hogy nem szívesen vesz részt abban az erélyes tevékenységben, melyet akkor még főrangú nők is kifejtettek vallásuk érdekében. Titkolva őrizte szivében ősei hitét, melyhez anyja és anyósa ellenében is ragaszkodott. Férjének lázas tevékenysége pedig, mely csak órákra engedte öt a családi kör melegéhez vissza-visszatérni, épen nem volt alkalmas arra, hogy állandó szellemi érintkezést tartson fenn közöttük. Mikor a bittsei várlak a vágvölgyi vonalon portyázó zsoldoshadak pusztításai miatt mind bizonytalanabbá vált, Thurzó, kit éppen ekkor vettek legjobban igénybe a beszterczebányai országgyűlés és Bethlen királylyá választásának mozgalmai, nem hagyhatta többé itt családját, hanem bricsói é litavai várába költöztette át, kietlen rengetek melyébe, körülvéve magas sziklaszálaktól, melyek megkövült óriásokként álltak őrt a vár mellett." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 43. sz. október 23.) Nyáry Pál és Várday Kata lánya. 1618-ban kötött házasságot Thurzó Imrével, Thurzó György nádor fiával. A nászmenet és a menyegző pompája még az akkoriban megszokott főúri fényűzések mellett is párját ritkította az esketést Alvinci Péter végezte. Thurzó Imre 1621-ben bekövetkezett hirtelen halála után a gazdag örökséggel kecsegtető özvegyet - aki közben katolizált - Esterházy Miklós vette nőül Szucsányban, az esküvői szertartást ekkor Pázmány Péter celebrálta. Példás, boldog házaséletükből kilenc gyermek származott. A család udvari káplánja a jezsuita Hajnal Mátyás volt, aki 1629-ben Bécsben megjelent, Jézus Szívéről szóló ájtatossági könyvét - amely a magyar barokk széppróza kezdeteinek becses emléke - Nyáry Krisztinának ajánlotta. Naplója irodalmi értékű. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentum: Wikipédia : Nyáry Krisztina |