Képaláírás: Tirard Péter, franczia miniszterelnök.

Ismertető szöveg: Tirard Péter Emánuel, a miniszterelnök, 1827-ben Genfben született, mint egy Isére-megyei franczia család sarjadéka. Tizenkilencz éves korában jutott Parisba, hol a hajóépítési hivatalban talált alkalmazást. 1851-ben lemondott itteni állásáról s egy nagy ötvös-üzletet alapított, melyet ügyességével fölötte jövedelmezővé tudott tenni. 1869-ben, mint hü republikánus, erélyesen küzdött Parisban Oliviernek, III. Napóleon miniszterelnökének képviselővé választatása ellen. Az 1870 szeptember 4-én alakult első köztársasági kormány a párisi második kerület mairejének nevezte ki, mely állásában igen népszerű lett, ugy, hogy 1871-ben képviselőnek választották. Mint ilyen, a Bordeauxban ülésező törvényhozásban a hires májusi ülésen a békeföltételek ellen s a császárság megszüntetése mellett szavazott. A commune ideje alatt, mint maire, rendkívüli erélyt fejtett ki a központi bizottság diktatúrája ellen s általában Paris ostromának egész ideje alatt kiváló szerepet játszott. A törvényhozó kamarában mindig szabadelvű irányban érvényesíté szavazatát s különösen az ) ipar tárgyában kifejlett vitákban volt jelentékeny j része, mely téren mint szakértőt szívesen hallgatták. 1872-ben Aubert-tel, a "Gaulois" czimü lap szerkesztőjével párbaja volt, mely alkalommal megsebesült. 1876-ban Hauszmann báró, bonapartista jelölt ellen, a ki Napóleon alatt Paris polgármestere volt, képviselővé választották, a mikor is a Vatikán melletti franczia nagyköveti állás megszüntetésére szavazott s mint a a pénzügyi bizottság tagja a szépmüvészetek költségvetésének kidolgozásával bízatott meg. Ö is aláírta a Mac Mahon elnöki üzenete elleni tiltakozást s a Broglie-kabinet ellen szavazott. Utóbb szenátor lett. Duclerc kabinetjében pénzügyminiszter, a Freycinet-ében (1882-ben) kereskedelmi miniszter volt, 1887 deczember havától kezdve pedig 1888 áprilisig a minisztertanács elnöke és pénzügyminiszter. Mint pénzügyi iró is nevezetessé tette magát az arany és ezüst értékczimleteknek az ötvösség és ékszerészet fejlődéseié való befolyásáról irott munkájával. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. márczius 31.)